Apa azért akarta elvenni Anyát, mert nagyon csinos dereka volt…

… avagy nem is hinnétek, mit gondolnak a gyerekek rólunk, a szülői szerepekről, házasságról.

Mindaddig én sem tudtam, míg nem adtam pedagógiai asszisztens hallgatóimnak házi feladatot.

Amikor az önismeret témájánál tartottunk, azt adtam, kérdezzenek meg gyerekeket arról, milyennek látják őket.

És a válaszoknak nyugodtan higgyenek,

mert ők aztán igazat mondanak!

Nem áll érdekükben ugyanis mást mondani, legalábbis egy darabig…

Amikor pedig a hallgatóim beszámoltak a gyerekektől kapott válaszokról, kiderült, hogy olyan dolgokat is mondtak róluk, amiket nem is gondoltak, hogy egyáltalán észreveszik. Ja, és kíméletlenül őszinték voltak ám!

Kértem őket, hogy ezeket a válaszokat tegyék el, vagy ha nem írásban kapták, akkor írják le és raktározzák el a későbbiekre. És amikor esetleg elbizonytalanodnak vagy rosszabb passzban vannak, akkor vegyék elő, és kapjanak általuk újabb lendületet.

Mert a gyerekeknek hihetnek, ők valóban olyannak látnak minket, amilyenek vagyunk.

Egy másik alkalommal pedig az volt a feladatuk, hogy kérdezzek meg, szintén gyerekeket

az apai és az anyai szerepről, valamint arról, hogy

szerintük mit jelent a házasság.

Nem kis döbbenet volt megtudni, hogy akár az óvodásoknak, akár a kisiskolásoknak mi a véleményük erről!

Elmosolyodtunk, néha hangosan kacagtunk az órán, felolvasáskor.  Ezekből az őszinteségekből osztok meg párat, a teljesség igénye nélkül.

Figyeljétek csak, mit gondolnak a 8-9 évesek:

 

 

Érdekes, sehol nem szerepelt a pénz, a vagyon, a kocsi, a külsőség (egy helyen a csinos derék), annál inkább a hűség, a közös érdeklődés, az együtt töltött idő és a szerelem.

Azt, hogy létezik kölcsönös szereteten,

őszinteségen alapuló kapcsolat, házasság,

miért csak a gyerekek hiszik el?

Miért nem marad meg ez később? Miért félnek oly sokan ettől felnőtt korukra?

Kellene hogy higgyünk és bízzunk abban, ahogy a gyerekek látnak bennünket: ezt tudjuk tartani a kapcsolatainkban, házasságunkban. És majd ők is később, felnőtt fejjel ugyanígy fogják gondolni.

Maradjunk meg a szívünkben

– és ne jó mélyen –

romantikus álmodozók!

Tomkó Bori

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.