Ezért jó, ha néha hagyod unatkozni a gyereket (ha neked már úgysem lehet)

Ugye te sem érsz rá minden egyes időpillanatban arra, hogy a gyerekeidet szórakoztasd; hogy lefoglald a nap minden percében valamilyen „okos” játékkal? Ne is stresszeld magad emiatt!

Szakértők szerint ugyanis nagy szükség van arra, hogy a kicsik néha unatkozzanak; mert így jobban fejlődik a kreativitásuk, s el tudnak mélyedni az őket körül vevő világ megismerésében.

-Mami, azt ígérted, hogy délelőtt Barbizol velem, mikor jössz már?

Vagy: -Segítesz kiszínezni a hableányos kifestőt?

-Akkor légyszi, csak hadd mutassam meg, milyen házat építettem a lego figuráknak!!!

Nem lehet szívem, most biztosan nem fogok tudni hosszasabban odaülni melléd, mert fel kell tennem főni az ebédet, ha még ma enni akarunk. Talán kicsit később, ne haragudj – válaszolom, gondolatban már hatvanszor felrobbanva.

Hát jó, de addig én mit csináljak? Úgy unatkozom! – érkezik a reakció.

Ugye, hogy nem csak nálunk gyakoriak a hasonló párbeszédek? Netalán ismerősek a kérdések is?

A te gyereked is gyakran a fejedhez vág ilyesmiket?

Az én kislányom – nagy hatásvadász lévén – ilyenkor még rá is dob néhány lapáttal; hangosan sóhajtozik és látványosan tekereg a kanapén, hogy a határtalan unalmát demonstrálja. Eleinte hajlamos voltam azonnal odarohanni és gyorsan kitalálni valamit a szórakoztatására, ma már viszont biztosan nem dobom el ész nélkül se a fakanalat, se a laptopot; kivárok. Kivárom, hogy feltalálja magát, ami nem is olyan sok idő elteltével rendre be is következik.

Ráadásul van egy jó hírem, miért is nem kell, hogy egy csepp lelkiismeretfurdalásunk se legyen emiatt; gyermekneveléssel foglalkozó szakértők szerint is megvan a maga előnye annak, ha néha hagyjuk, hogy a gyerek maga találjon elfoglaltságot.

A gyerekek hajlamosak elvárni, hogy egész nap, ugrásra készen álljunk – igazat adok a szakértőknek. Valójában viszont

semmi szükségük nincs arra, hogy egyfolytában szórakoztassuk, „fejlesszük” őket

– ez pedig a jó tudni kategória. A tudomány állása szerint igazából meglepően kevés felnőtt irányításra van szükségük; remek saját kis játékokat képesek magukban is kitalálni. Miközben látszólag semmi sem történik, a kicsik képzeletvilága ösztönösen beindul, hosszú távon pedig csak szélesedik.

Ha viszont mindig ott vagyunk mellettük, s tálcán kínálunk nekik készen mindent, sokkal kevesebb terük marad saját maguk és az őket körülvevő világ felfedezésére, a csendes megfigyelésre. Ezek pedig olyan, alapvető fontosságú tevékenységek, melyeket még iskolás korukban is kamatoztathatnak.

Szóval kedves szülők, bátran hagyjuk a gyereket unatkozni!

Ottlik Judit

(kezdőkép: Unsplash)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük