Maradi anya vagyok. Napirendünk van.

Tagja vagyok egy anyukás csoportnak, ahol értesültem arról, hogy mivel napi rendünk van a négy+két gyerekünkkel, az mára már maradiság, és még csak trendi sem vagyok.

Ma az „igény szerint” a divat.

Kifejtem, miről van szó.
A csoportban az anyukák elmondták, hogy a babáknak az igény szerinti szoptatás/etetés mellett az igény szerinti alvás, az igény szerinti játszás a jó, és hogy nem kell külsőleg befolyásolni semmit, mert az nem jó a babának és az anyának sem.

Ha enni van kedve, akkor eszik, ha játszani, akkor játszik,

ha nem akar aludni, akkor nem alszik…

Stb.

Óriási vita lett belőle, olyannyira, hogy már egymás haját is tépték volna, ha nem a nagytesón zajlik az egész, és komolyan, véresszájú szörnyekké változtak a gyermekeket nevelő anyák.

Én meg csak pislogtam, mint egy halacska a szatyorban, akit jól kupán vágtak.

És persze, nyomban meg is kaptam a magam kérdését, tehát nem heverészhettem a kis szatyromban, nyugiban.

Kikérték a véleményem, hogy mit gondolok erről, mivel ott köztudott, hogy sokat foglalkozok a gyerekneveléssel.

Válaszul egy egyenletet adtam az anyukáknak megoldásra, főként azoknak címezve, akik szerint csak és kizárólag az igény szerinti nevelés a kivitelezhető, és amúgy ha nem így csinálod, szar anya vagy.

Nagyjából így hangzott:

Tegyük fel, hogy egy édesanya nem tud szoptatni. Tegyük fel, hogy az is közrejátszik ebben, hogy ikrei születtek, akik a családban az 5.-6. gyerekek, ami azt jelenti, hogy van négy darab nagytesó és egyszerre két kisbaba. Két kisbaba egyszerre. A nagyok iskolások, ovisok és nincs segítsége az anyukának a férjén kívül, akinek pedig dolgoznia kell menni minden nap, kivéve hétvégén. Ez azt jelenti, hogy reggel 7-kor indul és este 18:30-ra ér haza. Azt is tegyük fel, hogy az anya és az apa is szeretne pihenni és néha együtt lenni, kettesben, akár csak a saját ágyukban. Megoldható az igény szerinti élet?

Mindig is tisztában voltam azzal, hogy sokféle vélemény, nézet létezik, és a tudományos kutatások is nagyon sok mindent képesek alátámasztani, még ha annyira tudományosak is.

Így persze nagyon sok, különböző válasz érkezett.

(A kedvencem: minek ennyi gyerek, ha nem tudja rendesen nevelni?)

Örök vita ez, úgy látszik, akár csak a szabad-e innom tejet, vagy nem, egyek-e cukrot vagy ne, margarint vagy vajat használjak, fussak vagy ússzak… Stb.

Szóval értem én, és ezt az igény szerinti dolgot is értem és el is fogadom, ha valaki eszerint csinálja. Ő dolga, biztosan valamiért neki úgy jó.

Azonban az én véleményem az, hogy a napirend igenis nagyon jót tesz a gyermekeknek

és vállalom ezzel, hogy marha maradi és untrendi vagyok.

Egyrészt összhangot teremt a családon belül, a gyerek így könnyedén beilleszkedik, másrészt egy keretet, biztonságot ad, a kiszámíthatóság mellett, amire pedig a gyerekeknek szüksége van.

Én az összes gyerekemnél (ok, persze, csak négy van, akik sajátjaim) ezt láttam és látom. Kiegyensúlyozottak, nem basáskodó gyerekek, nem a barátaim és nem ők uralják a családot.

Van beleszólásuk abba, amibe lehet, nincs abba, amibe nem lehet.

Nincsenek is viselkedészavaraik, csodálatosan alszanak, mindent megesznek minden hiszti nélkül (kicsik és nagyok egyaránt), kipihentek, és marha jókat játszunk együtt.
Tovább megyek, szeretik az esti mesét hallgatni még 9 évesen is és mindenki a saját ágyában alszik, és hihetetlen erős a kötődés is.
Még tovább megyek, a férjemmel jut kettőnkre idő, tudunk, ha nem is sokat, de esténként a saját ágyunkban beszélgetni kettesben. ÉS! Én is tudok aludni, nem vagyok anyazombi! Hiszen az ikrek (most 8 hónapos cukorbékák) is alszanak már réges-rég 12 órát éjjel.

Napközben a babákkal tervezhető az egész nap, így bármikor, bárhova el tudok menni, hiszen tudom, mikor esznek, mikor alszanak.

A nagyokért el tudok menni az iskolába, tudom azt is, mikor, hogyan kell velük tanulni, hogy az ikrek ne zavarjanak a munkában.

Nekem ez ad biztonságot.

Persze, nem volt egyszerű az elején a két baba és az egész család összehangolása, az időszámolgatás, a következetesség és a kitartás.

Persze, nem olyan szigorú a napirend, hogy pontosan le van osztva és meg van mondva a gyerekeknek, hogy csak ekkor is ekkor ehetnek, vagy aludhatnak. Nyilván gyümölcsevés után nem várhatom el, hogy 3 óra múlva legyenek csak éhesek a babák, vagy a frontoknak és a kibúvó fogacskáknak sem tudom megmondani a frankót.

Tehát, azért van ebben igény szerintiség is.

Ha azt mondaná most nekem valaki, hogy egy hétre térjek el a napi rendtől, és igény szerint neveljem a gyerekeket, őszintén megmondom, képtelen lennék rá. Még akkor is, ha fizetnének érte.

Elfogadom, hogy maradi vagyok, tényleg.

De baromi jól működik ez az arany középút!

A fontos szerintem az, hogy minden család saját maga tudja eldönteni, hogy neki mi a jó, hogyan tudják és AKARJÁK az életüket kivitelezni.

A lényeg, hogy ha kell, tudjunk változtatni az elképzelésünkön és a gyermekek érdekei mellett a saját életünkről se felejtkezzünk meg!
Ollé.
Peace.

Petrus Márta

 

17 thoughts on “Maradi anya vagyok. Napirendünk van.

  1. Sziasztok!
    Én amondó vagyok, hogy a középút lehet a legideálisabb. Én igény szerinti anyukának mondanám magam, de nem érzem ettől trendinek magam és nem gondolom, hogy aki másként csinálja, az maradi lenne. Azt gondolom, hogy mi felnőttek sem csinálunk minden nap ugyanúgy, ugyanabban a sorrendben, ugyanakkor mindent. Nincs kedvünk és/vagy lehetőségünk minden nap mondjuk 12.30-kor ebédelni vagy pontban este 8-kor aludni menni. Így a gyermekemnek is hagyok időbeli mozgásteret a napjának milyenségétől függően ezekben a dolgokban (is). És ez szerintem nem zárja ki sem a következetességet, sem a tudatosságot. Nálunk is vannak szabályok, amik ha egyszer elhangzanak, akkor mindig úgy vannak.
    Az én olvasatomban az igény szerintiség nem a mindent ráhagyást jelenti, hanem csak a szelíd iránymutatást, hagyva teret a saját elképzeléseknek/igényeknek is normális kereteken belül.
    Talán így már azt mondanám, hogy egy kicsit igény szerinti és egy kicsit maradi vagyok, de a címkék nem igazán jók.
    A lényeg ebben van: “A fontos szerintem az, hogy minden család saját maga tudja eldönteni, hogy neki mi a jó, hogyan tudják és AKARJÁK az életüket kivitelezni.”

    1. A kulcsszó a “gyermekemnek”, ahol egy van, ott van lehetőség kényelmesen intézni a dolgokat, de ahol egyszerre kettő jön, vagy hatan vannak, ott nincs alternatíva, az elejétől működő rendszer kell. Szerintem ez a mai trend szimpla lustaság.

  2. A napirend kell,ahogy a biztonságos korlátok is egy gyerek számára. Attól érzi magát biztonságban,hogy van.egy viszonyítási alapja. Egy dologgal viszont nagyon nem értek egyet. A 8hónaposok nem a nevelés és napirend miatt alszanak. Egyszerűen szerencsés az anyuka, mert olyan habitusúak. Vagy alvástréningeztek,ami azért annyira nem tesz jót egy baba lelkének,ugyanis az csak arra tanít meg, hogy ne sírj/ne kérj segítséget, mert úgysem jön senki. Ettől a baba felébred ugyan de mivel tudja,hogy úgysem kap segítséget ,már beletörődött és nem sír.

    1. ?? Az én 1 évesem 8 hetes kora óta 8:15 és 30 közt alszik el. 7 hónapos kora óta egyedül issza a tejet az ágyában, persze rá-rá nézek, de nem sír, megissza és bealszik. Megsimogatom, betakarom. De tudja már és megy magától 7:15-30 között a fürdőbe h pocsizni akar. Nekünk is fontos a napirend. De persze nincs vasszigor meg időtábla ? de a reggeli kávém mindig megtudom inni, és este fél 9 után a férjemé az időm 🙂

    2. Ez az alvás dolog ez nem éppen így néz ki, hogy nem kap segítséget. Ajánlanám a Suttogó titkai című könyvet ott gyönyörűen leírja a szerző példákkal egybekötve a dolgokat.
      8 hónaposan sőtt akár már 2 hónaposan is nem azért alussza végig az éjszakát, mert anyukának szerencséje van ez bármelyik családban megoldható. Pont azért mert megtudja saját magát nyugtatni nincs altatási módszerekhez szoktatva, nem érzi rosszul magát a baba a saját ágyában. Nincsnek a jelzései félre értelmezve. Pont akkor van elrontva a dolog, ha minden sírására mondjuk ugyanaz a válasz , például az evés, cici, kikapkodjuk az ágyból. Na ekkor viszont valóban azt a választ kapja, hogy oké mindegy miért sírok ez a megoldás. Mert anyu nem érti amit közölni akarok.
      A bölcsödében, óvodában is pont ezért van a napirend, hogy a gyerekek jól érezték magukat, kiszámítható legyen mindig mi következik.
      Képzeljük csak el ikrekkel valószínű egy percet sem aludna vagy semmit nem csinálna anyuka ha nem hangolodnának egymásra az ikrek. Mert hol az egyik hol a másik kelne éppen vagy akarna enni.
      Én sem bántásnak szánom mindenki úgy kezdi ahogyan folytatni karja később. De az az egy biztos, hogy a napirend nagyon sokmindenen tud segíteni…
      (óvónő, csecsemő és kisgyermek nevelő, és nemsokára iker babák anyukája)

  3. Akkor enis maradi anya vagyok. ? szamomra is fontos egy bizonyos napirend. Nalunk csak az eves igenyszerinti. 6hos a kisfiam. Baratsagos jo baba akit barhova elvihetek feltalalja magat. Habar az alvasok betartasa igen nehez es kuzdelmes megis az o erdekeben igyekszunk betartani a hazirendet. Ez igy idealis es igy van ido magamra es a ferjemre ami nem elhanyagolhato mivel nem egyedul akarom nevelni a fiam par ev mulva hanem a ferjemmel. Igy a mi szuksegleteinket is egyensulyban kell tartani. Csodas cikk ??

  4. Szuper ez az írás!
    Nálunk is volt napirend, és a gyerek 6 hetes korától este 10-reggel 6-7-ig aludt. Most 20 éves, mindig is normális volt az alávása. Köztünk talán 5x aludt, amikor nagyon beteg volt, magas lázzal. De ahogy 38 alá ment a láza saját maga ment az ágyába. Ő – szerintem teljesen normálisan – ott szeretett aludni.
    Sajnos csak 4 hónapos koráig tudtam szoptatni, így korán megkezdtük a hozzátáplálást, de van tejtesója (a mai napig tartják a kapcsolatot 🙂 ), kapott azért vacsira mindig egy rendes adag anyatejet. Kb. 10 hónapos kora óta nagyjából azt esz, amit mi. Nem is válogat. Jó, néha volt, hogy pár hónapig ne szerette a sóskát, de ez inkább pillanatnyi “nem kérem” volt. Van olyan ismerősöm, akinek lassan 2 éves a babája, reggel és este még szoptat, meg éjszaka odabújik a cicihez a gyerek, ahányszor éppen megébred -persze ő csak pár pillanatra, de anya teljesen, mert megy hozzá. Az anyuka szerint cuki, és olyan aranyos, de látom rajta, hogy nagyon nincs kipihenve. Viszont olyan anyáról is hallottam, aki olyannyira betartja a napirendet, hogy déltől kettőig kell aludni. És ha a gyerek nem ébred fel magától “időre”, felkelti. A gyerek 2 éves és totál alvászavaros, most viszik alváslaborba…

  5. Nagyon jó cikk ! Én is vállalom a maradisagom? öten vagyunk a családban és a gyerekek tudjak hol a helyük és mit lehet mit nem. Nagyon jó ez így nekik is és nekünk is a férjemmel.

  6. Nagyon örülök, hogy ilyet is olvasok! Remekül össze van szedve benne a lényeg; a rendszer, a következetesség, az életkornak megfelelő döntésjog, a környezethez való alkalmazkodás, a család összes tagjára való figyelem (beleértve a szülő igényeit is), stb.. Én is eszerint neveltem a gyerekeimet. Megbízható, jó, kipróbált módszer. Sokan azt gondolják, hogy a szabályok, korlátok károsak, pedig a jól kialakított szabályok bizony kapaszkodók is a csemetéknek, biztonságot és segítséget adnak.
    Gratulálok az életviteletekhez, az egészséges lelkületű hozzáálláshoz, a jó megfogalmazáshoz!
    Sok sikert a gyerkőcökhöz! 🙂

  7. A “maradiság” egy címke.Nem hiszem,hogy bárkinek jó a napirend nélküli élet.Mi szintén 6 fős család vagyunk és bizony kell logisztika az életünk összeszervezéséhez. Nálunk van segítség,de így is vannak Apa nélküli napok.A napirend biztonságot, magabiztosságot ad a gyermeknek.Előbbb- utóbb a gyermek,a szülő napirend szerint fog élni,mert óvodába, iskolába és munkahelyre fog menni. Mi történik ilyenkor az igény szerinti élettel? Igen vannak kivételes napok ,de a gyermek és a felnőtt is tudja mikor lehet lazábbra venni a figurát. Egy gyermekekkel anno én is másképp csinálm,de minél többen lettünk rájöttem a kiegyensúlyozott élet miatt jó a napirend.

  8. Csodálatos cikk, és csak egyetérteni tudok vele! Ugyan még nincs gyerekem, de fejlesztő pedagógusként naponta tapasztalatom, hogy a gyerekeknek nagy szükségük van (lenne) a keretekre és korlátokra. Van, ami esetlegesen borul egy napirend során, de azt gondolom, hogy azért egy általános szokásrendszer kialakítása optimális mind a gyerek, mind a szülő számára.

  9. Én is vállalom a maradiságom ikres Anyukaként 15 éve tanácsolták a napirend kialakítását és nem bánom .Négy gyermek Anyukájaként kell így is logisztika hogy mindenkinek jó legyen.

  10. Sziasztok!

    Maximálisan egyetértek veletek, nálunk az a mottó : hogy már a baba előtt is család voltunk, ő érkezett hozzánk, ő is alkalmazkodjon kicsit. Én még ” igény szerint” kergetem az egyetlen egyévest kettőkor a délutáni alvásra… ebből kiderül, hogy nem igazán álmos, nincs még percre pontos napirendünk. Megkérdezhetem, hogy nálatok hogy alakult ki a bűvös napirend? Köszi ha válaszoltok!

    1. Kedves Marcsi! A cikk alatt ha rákattintasz a szerző nevére, ott találod a saját oldalát, és annak fb oldalát. Ha ott kérdezed Mártit a napirendről, biztosan szívesen válaszol.

  11. Én is vállalom a MARADISÁGOMAT!!! 🙂
    Kell a gyereknek a biztonság, a kapaszkodó, ez nem más mint a lefektetett szabályok a családban.
    Sok felnőtt panaszkodik arról, akitet szükség szerint neveltek és nem szóltak bele a dolgaikba, hogy úgy érzik magukra hagyták a szülők.
    Évekig mindenki a gyerek (nem igényei) kívánságát lesi, úgy vannak a dolgok ahogy ő szeretné. Akkor nem értem, hogy miért lepődnek meg amikor kérnek tőle valamit és nem csinálja meg vagy hiszti a vége. Ahhoz van hozzászokva, hogy minden úgy van ahogy ő akarja.

  12. Imádom ezt a cikket!!! 🙂
    Mi öten vagyunk és pontosan, szó szerint ugyanígy élünk mi is. 🙂
    Szinte kezdtem azt hinni, hogy egyedül vagyok ezzel a “maradi”, középutas módszerrel, ami nálunk beválik, de örülök, hogy nem. Az igény szerinti életet én sem tudnám elképzelni…
    Következetesség és tudatosság! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.