Mesebeli ünnepet varázsolok a kislányomnak, egyedül

Tudod,neked furcsa lehet… De vannak olyanok is, mint én, akinek ez az első éve, hogy az öt éves lányának olyan mesebeli karácsonyt varázsolhat, amire minden gyermek áhítozik.

Hópelyhekkel, a fagyos hó kristálytiszta illatával, mézeskalács sütéssel, a sokszor unalmassá vált karácsonyi slágerek éneklésével, hóangyal készítéssel, Mikulás csizma kiaggatással, a fenyőfa erős, élettel teli aromájával.

Az első év, amikor a karácsonyi várakozás teljesen átértékelődött.

Az első adventi időszak, amikor nem könyörgünk pár békés napért, hanem békében élünk.

Az első karácsony, amikor nem csak pár órán keresztül járja át a szeretet az otthonunkat, hanem minden nap. Az első szenteste, amikor egymás szemébe nézve “csak“ gyermeki tisztaságot és szeretetet látunk.

Tudod, én nem vágyom arra, hogy megtapsoljanak, vagy arra, hogy mások irigykedve nézzék majd, hogy milyen nagy házam lett, és vele együtt milyen üres otthonom.

Tudod, én nem vágyom nagy szavakra és üres jelentésre.

Tudod, nekem megadatott a világ összes karácsonyi csillagszójának varázsa. Minden reggel ha felkel a nap, és este amikor nyugovóra tér a város…

Nálunk minden nap karácsony.

Vele együtt minden nap az enyém, a legőszintébb “szeretlek” a világon.

Egy egyedülálló anya tollából

(kezdőkép: Unsplash)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük