Nem kell a tökéletességre törekedni – légy inkább „elég jó” szülő!

Nem akkor leszünk jó szülők, ha mindent tudunk a gyereknevelésről. Érdemes ehelyett azt a célt kitűzni magunknak, hogy folyamatosan tanuljunk és fejlődjünk, miközben a gyerek igényei mellett a saját jóllétünkre is figyelünk.

Elárasztanak bennünket a gyermeknevelési tippek, trükkök, praktikák. Könyvesboltok végeláthatatlan polcai rogyadoznak tőlük, és az interneten is megszámlálhatatlan anyag található ebben a témában. Természetesen ezeken kívül a családtagok, ismerősök, védőnők és gyerekorvosok is gyakran látnak el bennünket tanáccsal azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell jól nevelni a gyerekünket. Az már csak ráadás, hogy a médiából milyen képet kapunk arról, hogy milyen szülőnek kell lenni. A szülés után két héttel sminkben tündöklő vékony anyukák; a nyakukban és egy-egy karjukban is gyereket tartó, nevető apukák; a tiszta lakás; a mindig szófogadó gyerekek – ezek nem segítenek a magunk felé támasztott elvárások valós mederbe terelésén.

Teljesen rendben van, ha vannak napok, amikor nem akarunk felkelni, amikor nem akarunk szülők lenni, nem szeretnénk gyereksírást hallani, vagy a huszonötödik „anyuuuuuu, apuuuuuuuuu” után bezárkóznánk a fürdőszobába, és soha többé nem jönnénk elő. Oké öklendezni a kakis pelustól, és oké elaludni vagy néha napján későn fektetni le a gyereket, ahogy oké dühösnek lenni és sírni is. Ettől még nem leszünk rossz szülők, csak emberek, mint bárki más.

Fontos, hogy a gyerekünk megtanulhassa tőlünk azt is, hogy ér hibázni,

és semmi gond nincsen egy megégett tortával, egy rosszul sikerült szülinappal vagy egy esti mese közben elalvó szülővel. Mindannyiunknak vannak nagyon félresikerült mondatai, rossz döntései és úgy egyébként rossz napjai is. Ha a gyerekünk látja, hogy ez természetes, ettől nem dől össze a világ, őszintén és hitelesen vagyunk jelen a szemében, azzal sokkal többet segítünk neki, mintha egy nem létező tökéletesség illúzióját akarnánk fenntartani.

A gyerek akkor tud jól lenni, ha a szülő is jól van.

Ehhez pedig elengedhetetlen egy kis kikapcsolódás a barátokkal, a párunkkal vagy akár egyedül: egy jó könyv, egy sorozat, egy pohár bor, egy nagy vacsora, egy reggeli futás. Bármi, ami nekünk jó, ami minket boldoggá és kiegyensúlyozottabbá tesz. Ezzel megtanítjuk a gyerekeknek, hogy mennyire fontos magukról gondoskodni, és hogy nem attól jók, ha kizsákmányolják magukat. Sőt, tulajdonképpen nem is kell jónak lenniük: lehet éppen olyanok, amilyenek.

Tökéletesség helyett legyen inkább az a cél, hogy elég jó szülők legyünk.

Elég jó szülőség az, ha feltétel nélkül szeretjük és elfogadjuk a gyerekünket, ha biztonságban lehet mellettünk, és megélheti önmagát – akár azáltal, hogy bármit kérdezhet tőlünk, akár úgy, hogy figyelünk rá, meghallgatjuk őt, számít a véleménye nekünk. De egy elég jó szülő hibázhat is, és elismerheti, hogy hibázik. Ezzel úgy készít fel a gyerekét az életre, hogy felnőve tudni fogja, hogy mindenki hibázik; reálisabb elvárásai lesznek maga felé; tiszteli és szereti fogja magát annyira, hogy foglalkozzon a saját jóllétével. Egy elég jó szülő gyereke biztos lehet abban, hogy mindig szeretik, és mindig hazamehet, bármekkora hülyeséget is csinált. Mert a szülei pont úgy szeretik, ahogy van.

Van, akinek jó, és van, akinek rossz hír, de a szülőség egy életen át tartó tanulási folyamat. Hat rá a mi szüleink mintája, a tágabb családban látott szerepek, a környezetünktől kapott tanácsok, a barátaink véleménye és a már fentebb említett rengeteg hatás is a médián keresztül. Azonban a mi döntésünk, hogy mit kezdünk a rengeteg információval. Mi döntjük el, hogy milyen mintát veszünk át, és mit nem. A szülőség pedig tanulható, így sosem késő elkezdeni informálódni, olvasni vagy éppen csak megállni és egy picit befelé figyelni.

Varga Aida
pszichológus, Hintalovon Alapítvány

A gyerekek nem a jövő. Ők a jelen. lehet az. Mi a Hintalovon Alapítványnál értük dolgozunk. Segítesz az adód 1%-ával? Így teheted meg.

 Képek forrása



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük