Skip to content
Az első reakcióm egy olyan grimasz volt, amin jót derült a zoom-kávézós társaság. Nehezen vagyok ezzel az ünneppel, de valójában az összes ünneppel. Ráadásul az elmúlt években egyre megújuló speciális helyzetekben talált rám ez az ünnep (is).
(tovább…)
Sebi az ülepére tottyant a döbbenettől. Romlott volt a tej, vagy a kakaós csigában lehetett valami, gondolta. Nagyapó szerint manapság mindenbe raknak tartósítószert. Talán allergiás lettem valamelyikre, és hallucinálok tőle?
(tovább…)
Újabb élményhaddal nőtt tapasztalataim puttonya. Érzések, zavaros képek hömpölyögnek bennem, és próbálok rendet tenni magamban. Elvileg, és gyakorlatilag is itthon ülök karanténban, nagyobbacska családommal, és igyekszem megugrani kisebb sikerrel az előttem tornyosuló akadályokat.
(tovább…)
Ugye te is többször érzed anyaként, hogy nem vagy mindig a topon, nem vagy mindig egyensúlyban? Hogy néha alább hagy a türelmed, vagy egyszerűen csak annyira kihelyezed minden másra fókuszod (mert mosni, főzni, takarítani és gyermeket nevelni is kell egyszerre), hogy magadra, a belsődre, az önbizalmadra nincs időd.
(tovább…)
A reggelben úgy csillogott a bokor, mintha millió karácsonyfaégő borítaná. Vagy inkább icipici tündérgyertyák. Esetleg manó-lovagolta szentjánosbogarak.
(tovább…)
Van az a helyzet, mikor sajnos nem tudod személyesen felköszönteni édesanyádat, nagymamádat, barátnődet, testvéredet. De szeretnéd, ha tudnák, szeretettel gondolsz rájuk, éppen ezért meglepnéd őket valami szívből jövővel a telefonhívás mellé.
(tovább…)
Az igaz barátok meghallgatnak és bólogatnak. Ismernek, támogatnak és melletted állnak. És ha ilyen barátai vannak az embernek, akkor őrülten szerencsés!
(tovább…)
Mi van a dolgok rossz oldalán? Mi van akkor, amikor belátom, hogy rosszul vagyok. Kit érdekel? Mire van hatással?
(tovább…)
Soha nem láttam magam olyan szépnek, mint akkoriban. Majdnem 8 hónapos terhes voltam, a fodrásznál ültem, feszülős kék felső volt rajtam és imádtam minden kerek mintáját rajtam.
(tovább…)
Most, hogy mindenki távolságot tart, és kerüli a kapcsolatokat, csak most érzem igazán azt, hogy szükség van az emberi kapcsolatokra. Most még inkább szükség van arra, hogy kapcsolatban maradjunk egymással, mint bármikor ezelőtt.
(tovább…)
Első pénteki szentmise az iskola kápolnájában, azután rögtön becsöngetnek matek órára az iskolásnak. Tesszük a dolgunkat, mint eddig, csak épp egy virtuális világban.
(tovább…)
2020.04.02. Ólomlábakon kullog az idő, mintha az ébredésre várna. Az egész emberiség ébredésére. Életem leghosszabb hete ez.
(tovább…)
Kisgyerekes szülő vagyok. Több is van itthon, bevallom. És rögtön az elején leszögezném, hogy sok szempontból jó ez az új rendszer.
(tovább…)
Harmadik hete tart egy ország szobafogsága, és egészen különleges folyamatok vették kezdetüket. Csendesen figyelek.
(tovább…)
Hogyan éljük túl szülőként a karantént? Viccesen azt is írhatnánk, hogy kávé-xanax-alkohol-füldugó kombóval.
(tovább…)
Nem akkor leszünk jó szülők, ha mindent tudunk a gyereknevelésről. Érdemes ehelyett azt a célt kitűzni magunknak, hogy folyamatosan tanuljunk és fejlődjünk, miközben a gyerek igényei mellett a saját jóllétünkre is figyelünk.
(tovább…)
Jelenleg a világ minden táján fokozott figyelem irányul a megfelelő személyes higiénia fontosságára, az alapvető szabályok betartására.
(tovább…)
Ma csodás napra ébredtünk. Süt a nap, csicseregnek a madarak, kellemes tavaszi napnak nézünk elébe.
(tovább…)
Újabb szabállyal gyarapodott egy ország jogi ismerete. A kijárási korlátozás szabályával.
(tovább…)
A kávét valaki szereti, valaki nem. Valaki rászokik, valaki nem, valaki bedob napjába kettőt, hármat, méregerőset, valaki hosszan elnyújtva, esetleg habbal a tetején kiélvezi minden kortyát.
(tovább…)
Lelkiismeretesen küzdök a gyerekeim itthoni tanításával. Az esélytelenek nyugalmával.
(tovább…)
A múlt héten értesülhettünk arról, hogy több ezer egyetemista és tanár összefogásával megalakult az OKTONDI, ami az online távoktatás lehető legátfogóbb támogatását tűzte ki céljául.
(tovább…)
Komoly kihívás elé állítja az oktatókat, diákokat és szülőket, hogy a hazánkba is begyűrűző, az egész világon óriási veszélyt jelentő koronavírus elleni intézkedések egyik sarkalatos pontjaként határozatlan időre bezárták az iskolákat, hiszen a hagyományos módszerek helyett hirtelen teljesen új eszközökkel kell tanítaniuk és tanulniuk.
(tovább…)
Köztudott, hogy vannak azok az anyukák, akik mindig királyi többes számban beszélnek. Ilyeneket mondanak, hogy eszünk, iszunk, játszunk, sétálunk, kakilunk, a kedvencem a szopunk, azt hogy miért nem szopiznak, az nem értem, ők szopnak.
(tovább…)
Nosza rajta, ne vacakoljunk, járjuk újra a harmadik osztályt! Kezdjük a tesivel, hiszen attól felpezsdül a vér, szuper lesz utána a szellemi teljesítmény. Lelkes vagyok, lobog a hajam, be a has, ki a mell, rendezd a légzésed, kisanyám!
(tovább…)
Tudja-e valaki, hogy mikor kel fel mostanában nap? Hogy mikor megy le? Hány fok volt az utóbbi napokban? Meg úgy általában, emlékszik-e rá bárki, mikor csordult ki könny a szeméből a nevetéstől, az önfeledt kacagástól?
(tovább…)
Most, és úgy általánosságban fontos a helyes kézmosás. A kezünkön hemzsegő baktériumok, a láthatatlan és látható szennyeződések, csak is kizárólag szappannal, alapos, hosszan tartó kézmosással szüntethetőek meg.
(tovább…)
Otthon ragadtatok és fogalmad sincs, mit főzzél a picinek? Jó lenne, ha az ételt nem is, de egy menütervezetet kapnál?
(tovább…)
Rengeteg írás, könyv, terapeuta foglalkozik a szülés utáni depresszióval, mégis sok nő nem hogy nem beszél, de még tudomást sem akar venni róla.
(tovább…)
Békés, dolgos tavaszi nap volt, én meg kellemes zenét hallgatva haladtam alvó babámmal a kocsiban Solymár felé. Kanyarok, lámpák, megszokott táj.
(tovább…)
Mint általában sok mindenről, a gyereknevelésről is megvoltak a már-már kőbe vésett elveim, még azelőtt, hogy gyerekem lett volna.
(tovább…)
A nők életének egyik legszebb időszaka a várandósság 9 hónapja. Kinek könnyebben, kinek nehezebben telik; van, aki boldogan végig szalad ezen az időszakon és van, akit megvisel. Van, akinek pedig meg sem adatik…
(tovább…)
Terhességem alatt nagyon sok anyukával beszélgettem, rengeteg cikket elolvastam, hogy nagyjából felkészüljek arra, hogy mi vár majd rám, ha megszületik a lányom.
(tovább…)
Sokan várakoztunk a gyerekorvosnál. Köhögő, prüszkölő, síró gyerekek, akik többé-kevésbé türelmesek voltak, és akkor megérkeztek ők, a nagymama és az unokája.
(tovább…)
A legutóbb megjelent írásom nagyon sok olvasót késztetett arra, hogy reagáljon az ott leírtakra.
(tovább…)
Majdnem lefagyott ma reggel (is) a kezem, komolyan csak az tartotta némileg melegen, hogy a kisfiam fogta azt. Közben mosoly csempészte be magát az arcomra, és csillogó szemmel néztünk össze
(tovább…)
Mostanában valamiért gyakran eszembe jut, hogy miképp éltem meg a lányom születését követő első időszakot.
(tovább…)
Talán nincs is olyan kismama, aki ne kenné a pocakját krémekkel és olajokkal, hogy elkerülje a striák megjelenését. Ez pedig vagy sikerül, vagy nem. Ebből is látszik, hogy a folyamat bonyolultabb annál, hogy csak krémekkel meg lehetne oldani.
(tovább…)
Minden család szeretne jól működni. De sajnos sokan rossz vagy semmilyen mintát nem hoznak otthonról erre vonatkozólag.
(tovább…)
A vajúdás és a szülés időtartama alatt az anyák különösen érzékeny állapotban vannak. A folyamat a szülő nő testi és lelki megnyílásáról szól, az elengedés és a megengedés válik az élményvilág központi motívumává.
(tovább…)