Igazi misztérium, amikor egy új élet megfogan. Így, amikor egy párnál nem érkezik meg a gyermekáldás, és az orvosok nem tudnak testi okot diagnosztizálni ennek okaként, akkor nagyon időszerű azt is górcső alá venni, hogy mi történik a pár lelkében.
Egy vasárnapi nap eljött az, amitől egy jó ideje félek. Csendben, békében, nyugalommal megbeszéltük, hogy ez már nem megy tovább, elmúlt a szikra, nincs érzelem a részedről.
Amikor a környezetünkben valaki gyászt vagy más nagyobb veszteséget él át (szakítás, abúzus, baleset, csalódás), bizonytalanul toporgunk körülötte, hogy hogyan viselkedjünk vele és mivel tudnánk megvigasztalni.
Bár a pszichológusok és a családállítók körében már régen ismert jelenség, manapság vált nagyon felkapott témává a sors öröklés kérdése és sokan kutatják, hogy őseik élete hogyan hatott ki rájuk, utódokra.
Lehet, csak én látom így – adná a jó Isten -, de ez a két állítás menetrendszerűen visszaköszön a nők köréből. Megcsalták vagy elhagyták, mert nem volt elég jó. De ha túl jónak bizonyult, ugyanerre a sorsra került. Hát semmi sem jó a férfiaknak?!
Van az úgy, hogy alább hagy a libidó, hogy nemhogy kedvünk nincs a szexhez, de még eszünkbe se jut a sok tennivaló mellett. Van 5 tippünk, mely segít meghozni a vágyat a rendszeres hancúrozáshoz.
Nem is olyan régen egy globálisan mindenkit érintő világjárvánnyal kellett szembenézned, és szinte időd se maradt, újabb aggasztó élethelyzet nehezíti a hétköznapokat.
Talán nem is érted, miért kell ezt hangoztatni. Csakhogy lesznek olyanok, akik a címet olvasván a nyelvükkel csettintenek, és azt mondják: Na, mutassatok egyet!
8 éve annak, hogy könnyes szemeimen keresztül végig néztem, ahogy elhajtasz a kocsival, szívemet utána kötve és végig rángatva az aszfalton (legalábbis az érzés olyan volt).
Szexi fehérnemű, szokásos parfüm, esti tisztálkodó rítus, szándék szandál? Mivel adják tudtára a nők a kedvesüknek, hogy vágynak rájuk? Egy őszinte női beszélgetésbe engedünk belátást.
Nagyfiam azt kérdezte, lennék-e újra fiatal. Vicces, mennyire soknak érzi ő a negyvenegyet, miközben én negyed évszázada ugyanúgy érzem magam a bőrömben, legalábbis lélekben.
Legszívesebben kézen fognám azt az önbizalomhiányos, hórihorgas, nagymellű kamaszt; odavezetném a tükör elé és az égbe kiáltanám, hogy tudja; úgy szép, ahogy van.