„Visszafogni magad, amikor bánt valami, és nem hisztériázni, amikor fáj – ilyen a tökéletes nő.” – Coco Chanel, a divatdiktátor

Talán nem követed a divatot és nem vagy képben a híres divattervezőkkel, de egy nevet egészen biztosan ismersz: Coco Chanel. A francia elegancia és a 20. század divatjának egyik legjelentősebb alakja. Személyisége és stílusa a modern, elegáns és felszabadult nő szimbólumává lett.

Gabrielle Bonheur Chanel 1883. augusztus 19-én született Saumur-ben. Apja, Albert Chanel vándorkereskedő volt, míg édesanyja Jeanne Devolle varrónő. Anyja halála után, az apja úgy döntött, hogy inkább elmegy Amerikába, ezért Gabrielle-t, és két lánytestvérét a ciszterciek gondjára bízta az aubazine-i árvaházban. Két fiústestvére tanyára került szociális munkásként.

Gabrielle-re mély benyomást tett az idő, amit a cisztercieknél töltött és ez később megjelent a stílusán is. Úgy tartják, hogy az általa alapított Chanel divatház logóját a ciszterci rózsaablakokon összefonódó “C” betűk ihlették.

18 éves korában a moulins-i Notre-Dame intézetbe került, ahol kitanulta a varrás csínját-bínját. Első komolyabb munkáját a Maison Grampayre-nél kapta, ahol babaruhákat és kelengyéket készített.

1908-tól kezdve egy időre felhagyott a varrással. Vichybe ment a nagybátyjához, ahol belekóstolt a színpadi életbe. Rövid időn belül befutott és zenés színdarabokban szerepelt. Közönsége imádta sanzonjait, és leghíresebb színpadi száma a “Qui qu’a vu Coco dans l’Trocadéro?” lett, ami után már csak mindenki “Coco”-nak szólította.

Ebben az időszakban ismerkedett meg a tehetős hivatalnokkal, Étienne Balsannal. Románcuk tiszavirág életű volt, de nem sokáig maradt pártában és következett Arthur Capell. A gazdag családból származó férfi segítségével megvette egykori partnerének garzonlakását a boulevarde Malesherbes-en, ahol kalapkészítő műhelyt nyitott. Ez csupán a kezdet volt, mivel 1910-ben megnyitotta első üzletét, a Paris’s Rue Cambonon. Onnantól kezdve nem volt megállás, Párizs felső osztálya nála kereste az eleganciát. A következő években még két ruha és egy újabb kalapüzletet nyitott.

Az 1920-as években dobta piacra a Chanel N°5 parfümét, miután a Francia Riviérán megismerte Ernest Beaux-ot, a híres parfümkészítőt és arra kérte, készítsen neki egyedi parfümöt. Az első, mesterségesen létrehozott parfüm flakonjának külsejét az aktuális partnerének Dmitrij Pavlovics Romanov orosz nagyhercegnek köszönhette, akit a cári testőrség vodkásüvege ihletett meg. A névhez is volt némi köze, mivel szerencseszáma az 5-ös volt.

1925-ben pedig bemutatta be az ikonikus kosztümjét, az aranygombos, gallér nélküli, tweed szövetből készített remekművét. 1948-ban pedig előállt az ugyanolyan ikonikussá vált láncos retiküljével.

Coco igazi világi nő volt, akit népes társaság vett körül beleértve a barátokat, művészeket, írókat, ha már úgy döntött, nem vágyik saját családra. Hat évig volt együtt Westminster hercegével, Hugh Grosvenorral. De pletykáltak arról is, miszerint még az 1920-as években viszonya volt az orosz zeneszerzővel Igor Stravinsky-val és hogy Wales hercege, a későbbi VIII. Edward király is csapta neki a szelet. Egyedül még a német katonatiszt biztos, Hans Gunther von Dinklage, akivel 1939-ben járt. Coco sohasem akart férjhez menni, és élete végéig Mademoiselle maradt.

Elképesztő örökséget hagyott maga után! Divattá tette a rövid szoknyát, a „kis fekete ruhát”, a kosztümékszereket, ugyanis egy időben még fantázia ékszereket is tervezett és készített. Mitöbb, egy saját gyémánt ékszerkollekciójával is előrukkolt! Fellázadt a kényelmetlen fűzők ellen és azokat kényelmes, egyszerű, de elegáns darabokra cserélte. Ruháihoz gyakran olyan anyagokat választott, mint a tweed és a gabardin, amelyeket addig csak a férfiak viseltek.

Forradalmi ötleteinek hála abszolút középpontba került és egyedülállóvá vált a piacon, már csak sajátos megjelenése miatt is! Nem viselt fűzőt, fiúsan rövidre vágatta a haját, férfinadrágot hordott, és nem szégyellte, ha bőre napbarnított lett. Minden tekintetben elsöprő sikert aratott az európai és amerikai nők körében, akik imádták praktikus, kényelmes, de mégis stílusosan elegáns ruhakölteményeit. Mindig szembe ment az általános divattal és épp ennek a merészségnek köszönhette sikerét és a millióit is.

Ez a rendkívüli nő, akinek nevéhez fűződik a modern divat megteremtése 1971. január 10-én 87 éves korában hunyt el a párizsi Ritz hotelben és a svájci Lausanne-ban helyezték öröknyugalomra. A divattervezés nagyasszonyára úgy tekintenek, mint a nők felszabadítójára és erről tanúskodnak híres idézetei is:

„Minden férfi életében csak egy nő létezik, a többi csupán az árnyéka.”

„Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz.”

„A divat változik, a stílus örök.”

„Ha szépülni szeretnél, a lelkeddel és a szíveddel kell kezdened, mert addig egyetlen kozmetikum sem fog hatni!”

„Ha szárnyak nélkül születtél, ne akadályozd semmivel, hogy kinőjenek… Kelj föl korán, dolgozz keményen. Nem fog megártani: a fejed dolgozik, a tested tevékeny.”

„A nőnek, aki nem használ parfümöt, nincs jövője.”

„Egy ruhában mindig a nő a legfontosabb. A ruha nő nélkül mit sem ér.”

Wadolowski-Balogh Orsolya

(kezdőkép:unsplash, további képek:pinterest)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük