„Bármit is sportolsz, egészségesebb leszel.” „Minél intenzívebben edzel, annál komolyabb eredményeket érhetsz el.” Bizonyára találkoztunk már ezekhez hasonló városi legendákkal akár az internetet böngészve, akár az edzőteremben.
Noha a mozgásszegény életmódnál kétségkívül jobb, ha testünk néha kisebb-nagyobb megerőltetésben részesül, a biztonságos sporttevékenységhez elengedhetetlen néhány alapvető dologgal tisztában lenni. A Rexona #Tégedmimozgat kampánya keretében ezért most összegyűjtöttük az öt leggyakoribb tévhitet, amiket itt ideje elfelejteni.
1. Bármilyen sportra alkalmasak vagyunk
Egy sportágban való eredményességünket – ezáltal az abban elért sikerélményt – befolyásolja a testi alkalmasságunk. Így ha például alapvetően vékony testalkattal rendelkezünk, ne ragaszkodjunk mindenképp a birkózáshoz vagy a kézilabdához. Ugyanígy zömök testalkattal ne akarjunk hosszútávfutók lenni, mert nem fogunk komoly eredményeket elérni. Gergelyfi Róbert, a mitsportoljak.hu sportágválasztási tanácsadója szerint kizárólag a minőségi vizsgálatokra alapozott, testi adottságok szerint kialakított edzésmunka biztosítja az optimális terhelést, ami végső soron hozzájárulhat a hosszútávú sportsikerekhez, vagyis érdemes szakemberrel felméretni, alkatunkhoz milyen mozgásformák passzolhatnak igazán.
2. Ha fogyni akarunk, minden nap mozogni kell
A testünknek is szüksége van regenerálódásra, ezt pedig kizárólag nyugalmi állapotban, főként alvás közben tudja megtenni a szervezet. Heti három, de maximum négy, körülbelül 50 percig tartó edzéssel már jó úton járunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a súlyfeleslegtől. Nem árt ezzel együtt azonban a táplálkozásra is odafigyelni: edzhetünk bármennyit, ha a testmozgás közben elégetett kalóriát egyébként a napi táplálékbevitellel simán visszapótoljuk, miközben esetleg nem gondoskodunk a megfelelő fehérje-, rost- és vitaminbevitelről. Az sem jó, ha túl sok mozgással próbálkozunk: természetesen mindenkinek máshol van a teljesítőképessége határa, de ha azt átlépjük, eredményességünk drámaian visszaeshet. Ilyenkor könnyen elveszthetjük a motivációt, vagy még keményebb edzésekkel próbáljuk kompenzálni, ami a hatékonyság szempontjából szintén problémás.
3. Bizonyos életkor felett már nem ajánlott elkezdeni sportolni
Nyilvánvalóan, aki soha életében nem sportolt, annak nem érdemes rögtön nehézsúlyos edzésekbe kezdenie, vagy beiratkoznia a haladók közé az atlétika klubba. Mint mindenben, itt is rendkívül fontos a fokozatosság elve, valamint a testi adottságainknak megfelelő sport megtalálása (lásd 1. pont). Nincs ugyanakkor életkori határa a testmozgás megkezdésének. A WHO ajánlása szerint még a 65 év felettiek számára is heti 300 perc mérsékelten intenzív testmozgás javasolt az egészségügyi előnyök kihasználásáért.
4. A sport nem ad akkora örömet, mint más szabadidős tevékenységek
A Rexona országos, reprezentatív kutatása rávilágított arra, hogy a rendszeresen sportoló magyarok közel 70 százalékának ad örömet a testmozgás, míg a nem sportolók körében ez a szám mindössze 43 százalék. További kutatások bizonyítják a sportolás és az emberi jóllét közti szoros összefüggéseket. A testmozgás így például stresszoldó hatással bír, karbantartja a mentális egészséget, de javítja a test oxigén- és tápanyag-ellátását is. A rendszeresen sportolóknak legtöbbször javul az általános közérzete, kiegyensúlyozottabbak és jobban érzik magukat a bőrükben.
5. Idővel minden sportot meg lehet szeretni
A közhiedelemmel ellentétben nem az a cél, hogy megszokjunk egy mozgásformát, hanem ténylegesen megtaláljuk azt a sportot, ami örömet ad és feltölt – egyébként kényszerként éljük meg, és nem építhetünk rá hosszú távú rutint. Szintén a Rexona kutatása szerint a magyar felnőttek átlagosan mindössze három sportot próbáltak ki eddig életükben, és csak 50 százalékuk találta meg a hozzá leginkább passzolót. Ezt felismerve indította el a Rexona a #Tégedmimozgat kampányát, amely részeként biztatnak mindenkit, hogy próbáljanak ki minél több mozgásformát és fedezzék fel a nekik való sportot.
