Címkeértelmezés IR-esként, avagy mit érdemes nézni az élelmiszereken?

Egy élelmiszer címkéje sok információval láthatja ez a vásárlókat, bár sokan sajnos meg sem nézik, el sem olvassák, és nem is tudják ezáltal, hogy pontosan mit vesznek meg.

Hogy mit kell(ene) tartalmaznia egy címkének?

Nagyon sok információt kötelező általában feltüntetni az élelmiszereken, többek között:

Az élelmiszer nevét, az összetevőket felsorolva, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat (meghatározottakat), nettó súlyt, minőségmegőrzési- vagy fogyaszthatósági időt, származási országot, tápérték jelölést. Inzulinrezisztensként bennünket a termék összetevője és szénhidráttartalma szokott leginkább foglalkoztatni.

Inzulinrezisztencia tüneteiről, kivizsgálásáról és kezeléséről egy helyen itt olvashat bővebben! >>>

Összetevők:

  • Az élelmiszerek válogatásánál alapvető szempont szénhidrátanyagcsere-zavar esetén, hogy a termék hozzáadott cukrot ne tartalmazzon. Ha a terméket levéve a polcról az összetevőket olvasván szembe találkozol a cukorral, akkor az a termék nem a legjobb választás lesz neked. Fontos információ lehet – főleg a kezdőknek – , hogy a cukor sajnos nem csak ezen az „egyféle néven” szerepelhet, mint összetevő. A teljesség igénye nélkül, ha az alábbi összetevőket látod a címkén, akkor azok ugyanúgy nem jók nekünk, IR-eseknek: barna cukor, gyümölcscukor, szőlőcukor, kókuszvirágcukor, nádcukor, karamell, méz, maltóz, laktóz, szacharóz, glukóz (ez a szőlőcukor), fruktóz (ez a gyümölcscukor), illetve általánosságban amik …-szirupra végződnek, úgymint agavészirup, rizsszirup, juharszirup.
    A cukrok helyettesítésére alkalmasak lehetnek a mindennapokban pl: eritrit, sztívia, xilit (nyírfacukor), maltit.

IR esetén fontos, hogy a termék/élelmiszer lehetőleg minél rostosabb legyen, ezzel is kedvezően befolyásolva (lassítva) a szénhidrátok felszívódását.

  • Az összetevők bogarászásánál kész termékek esetén alap, hogy a felsorolásban a teljes kiőrlésű liszt előrébb szerepeljen a felsorolásban. A gyártók mennyiségi felsorolást követnek, így ha a teljes kiőrlésű liszt mögött van felsorolásban a sima liszt, akkor feltételezhetjük, hogy a termék számunkra kedvező lesz.

Egy fantázia kalács kapcsán mutatok példákat:

✅ Kalács 1: teljes kiőrlésű búzaliszt, búzaliszt, tej, vaj, tojás, édesítőszer, élesztő, fahéj.
❌ Kalács 2: búzaliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt, tej, vaj, tojás, édesítőszer, élesztő, fahéj.
❓ Kalács 3: búzaliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt, bambuszrost, kókusz, zabkorpa, tej, vaj, tojás, édesítőszer, élesztő, fahéj.

A 3. kalács felsorolás esetében azt szeretném bemutatni, hogy olykor lehetnek kivételek is. Alapjában sima liszttel kezdődik a felsorolás, és emiatt általában nem elég jó már a termék, DE a felsorolásban a búzaliszteket követően előkerül még többféle rostforrás, ami az arányokat kissé megboríthatja.

Ha nem vagy biztos magadban, ilyen termékek esetén kérj segítséget dietetikustól, aki segít eldönteni, hogy a te diétádba beilleszthető-e vajon az a termék.

A tápérték értelmezéséről itt olvashatsz bővebben! >>

Tárczy Virág,
dietetikus
Intima.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük