A világ összes légzéstechnikája és minden tudás a lélegzetről egy könyvben.

Gondoltad volna, hogy már a légzéstechnikánk kis módosításai is javítják a sportteljesítményt, megfiatalodnak tőle a belső szervek, mérséklődik a horkolás, az asztma, az autoimmun betegségek, és még a gerincferdülés mértéke is csökken? Hogy a légzéssel kapcsolatos tudás, mely valójában a levegővétel művészetét jelenti már évszázadok óta a birtokunkban van, csak bizonyos korokban elfeledkezünk róla?

Tudtad, hogy az iparosodás hajnala óta jelentősen romlott a légzésünk módja, és hogy az emberek 90 százaléka helytelenül lélegzik? Érdekes tény az is, hogy számos modern kori nyavalya – az asztma, a szorongás, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, a pikkelysömör és más – enyhíthető vagy visszafordítható pusztán a légzés módjának megváltoztatásával. Kiderül az is, hogy barlanglakó őseink vajon, miért nem horkoltak.

Egy átlagos olvasónak hozzávetőleg tízezer levegővétel szükségeltetik ahhoz, hogy végigolvassa a könyvet. A szerző vágya szerint az olvasó minden egyes lélegzetvétellel jobban fogja érteni a légzést, és azt, miképpen érdemes csinálni.

Minden egyes újratanult lélegzetvétel gyógyírnak fog számítani. Az évezredek óta gyakorolt technikák megtanulásával, melyet már a hinduizmusban, buddhizmusban, a kereszténységben és más vallásokban is végeztek, az olvasó képes lesz csökkenteni a vérnyomást, fokozni a teljesítményt és kiegyensúlyozni az idegrendszerét a tanácsokat követve. A tízezredik lélegzetvételre az olvasó tisztában lesz vele, hogy a levegő, ami bejut a tüdejébe, miként hat minden pillanatban az életére, és hogyan lehet szolgálatba állítani a teljes potenciálját.

James Nestor: Lélegzet

Fülszöveg: Mindegy, mit eszel, nem érdekes, mennyit edzel, milyen karcsú vagy, milyen fiatal vagy, milyen bölcs vagy – ez mind nem számít, ha nem lélegzel megfelelően.

Semmi nem fontosabb az egészséghez, mint a légzés:

beszívni a levegőt, kifújni – ezt minden nap megtesszük huszonötezerszer. Fajunk mégis elvesztette a helyes légzés képességét, és ennek súlyosak a következményei.

James Nestor újságíró beutazta a világot, hogy rájöjjön, mi romlott el, és hogyan lehetne helyrehozni. A válasz nem tüdőgyógyászati laborokban található, ahogy erre számítanánk, hanem ősi temetkezési helyeket feltáró ásatásokon, titkos szovjet létesítményekben, New Jersey-i kórusok próbáin és São Paulo szmogos utcáin. Nestor felkutatja azokat, akik tisztában vannak az ősi légzéstechnikák, mint például a pránájáma, a szudarsan krija és a tummo mögött rejlő tudással, és együtt vizsgálódik azokkal a tüdőspecialistákkal, akik tudományos próbának teszik ki a légzésről alkotott fennálló elképzeléseinket.

A modern tudományos kutatások azt mutatják, hogy már a légzéstechnikánk apró módosításai is ugrásszerű javulást eredményeznek a sportteljesítményben; megfiatalodnak tőle a belső szervek; mérséklődik a horkolás, az asztma és az autoimmun betegségek; még a gerincferdülés mértéke is csökken. A légzésnek elvileg nem lehetne ilyen hatása, de mégis van. A Lélegzet című könyv ugyanúgy támaszkodik több ezer év orvosi szövegeire, mint a pulmonológia, a pszichológia, a biokémia és a fiziológia területén szerzett legfrissebb kutatási eredményekre, így rekonstruálja a tudást, amely egyidőben közkeletű volt, mostanra viszont forradalmian újnak és ismeretlennek hat.

A légzés a legalapvetőbb biológiai működésünk.
Ha ezt elolvasod, soha többé nem fogsz ugyanúgy lélegezni.

A szerzőről:

James Nestor írásait többek között a Scientific American, az Atlantic és a New York Times közölte. Deep: Freedriving, Renegade Science, and What Ocean Tells Us about Ourselves című könyve 2015-ben PEN/ESPN-díjat kapott, és 2014-ben az Amazon beválogatta a legjobb tudományos könyvek közé. Nestor rengeteg tévéműsorban szerepelt. San Fransiscóban él és lélegzik.

Mások a kötetről:

„Érdekfeszítő tudományos, kulturális, spirituális és evolúciótörténeti munka arról, hogy hogyan lélegzik az ember – és hogy már hosszú idők óta nem úgy csináljuk, ahogy kellene. A lélegzetvétel nagyszerű, titokzatos, gyógyító ajándék, akárcsak ez a könyv.”— Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője

„Megvilágosító erejű, eposzi utazás az emberiség visszafejlődésének területére, amely utazás megmagyarázza, miért van ennyi beteg és fáradt ember. Muszáj elolvasni: feltárja, amit az egészségügyi ellátórendszer nem érzékel.” —Dr. Steven Y. Park, Albert Einstein College of Medicine, a Sleep, Interrupted című könyv szerzője

„Ritkán mondok ilyet, de most valóban ez a helyzet: ez a könyv megváltoztatta az életemet. Néhány egyszerű húzással megjavítottam a lélegzetvételemet, és ezzel én is megjavultam! Páratlan könyv!”— Caroline Paul, a Gutsy Girl című bestseller szerzője

„Aki szokott levegőt venni, annak kell ez a könyv. Az ember hajlamos alulértékelni mindent, még az olyan alapvető dolgokat is, mint a lélegzetvétel.” — Wallace J. Nichols, PhD., a Blue mind szerzője

„Bár mindannyian lélegzünk, van helyes módszer és van tudományos háttér, amivel nem árt tisztában lenni. Megvilágosító erejű munka, teli izgalmas információkkal és meggyőző érvekkel. Szájakat becsukni, orrlyukakat kinyitni!” — Library Journal

Idézetek a könyvből:

„Ez a könyv egy tudományos kalandtúra a légzés elveszett művészetébe és tudományába.”

„Az általam feltárt technikák többsége évszázadok, esetenként évezredek óta létezik. Egy másik kultúrában, egy másik korban alkották, dokumentálták, felejtették el, majd fedezték fel őket, aztán ismét feledésbe merültek.”

„Minél többet főztünk, minél kalóriagazdagabb ételeket fogyasztottunk, annál nagyobbra nőtt az agyunk, és annál szűkebbekké váltak a légutaink.”

„A homo sapiens lett az egyetlen faj, amelynek egyedei meg tudnak fulladni az ételtől. Ez a méretcsökkenés később hajlamossá tett bennünket arra, hogy alvás közben a saját testi adottságainktól fuldokoljunk, vagyis horkoljunk.”

„A testgyakorláshoz ideális szívverésgyorsaságot könnyű megtalálni: vonjátok ki az életkorotokat a 180-ból. Az eredmény a maximum, amit a szervezetetek képes aerob állapotban elviselni.”

„Átlagosan háromszor annyi ideig élünk, mint az ipari forradalom korában éltek az emberek, és mégis elveszítettük a kapcsolatot a legalapvetőbb és legfontosabb biológiai funkciónkkal, a légzéssel.”

„Az irodai dolgozók akár nyolcvan százaléka szenved az úgynevezett „állandó részleges figyelem” állapotától. A folyamatosan szórt figyelem fennállásakor a légzés sekélyessé és szabálytalanná válik. Az „e-mail apnoé” néven ismert szokás ugyanolyan bajokhoz járulhat hozzá, mint az alvási apnoé.”

„A mai India lakói már a Kr. e. első században leírták a tudatos apnoé egy rendszerét, amelyről azt állították, hogy helyreállítja az egészséget és hosszú életet biztosít.”

„A prána alapjában véve egy ókori atomelmélet. A kocsibejárótok betonja, a ruha a testeteken, a konyhában edényekkel kalamoló házastársatok – mind-mind örvénylő atomi részecskékből épülnek fel. Energiából. Pránából.”

„Minél több a pránája valaminek, annál elevenebb.”

„Amikor lélegzünk, kiterjesztjük az életerőnket.”

„Az elektronok mozgó energiája lehetővé teszi az élőlények számára, hogy a lehető legtovább maradjanak élők és egészségesek. A nevek változhattak – prána, orenda, csi, ruah –, de az elv ugyanaz maradt.”

„Az ősi légzésmódszerek kr. e. 500 körül szintetizálódva beszűrődtek Patandzsáli jógaszútráiba. A lassú légzés, a lélegzetvisszatartás, a mély, rekeszizomba történő légzés és az elnyújtott kilégzések mind-mind ebben az ókori szövegben jelennek meg első ízben.”

„Ha csak egyetlen tanácsot adhatnék az egészségesebb életre vonatkozóan, akkor egyszerűen úgy szólna, hogy tanuljanak meg jobban lélegezni.” Andrew Weil

 

A könyv a 21. Század Kiadó és a Next21 Kiadó gondozásában jelent meg. 
IDE kattintva megrendelhető!