Ellentmondások

Mondjon bárki bármit, az ellentmondások uralják az életünket.

Gondolok itt a lányra, aki bár köszön mindenkinek, de senkivel sem szeretne beszélni.

A nőre, aki eszik egy magyaros pizzát, majd cukorpótlót tesz a kávéjába. A hölgyre, aki vidéki utazása alatt füstöl, mint egy gyárkémény, ahová végül is jó levegőt szívni indult. A hajadonra, aki éjszaka vodkát, azonban reggel zöld teát iszik. A környezetvédő csajra, aki simán robogóra pattan, ha kenyérért kell leugrani a szomszéd utcába. Az asszonyra, aki feminista, de pornófilmeket néz.
A példák sora végtelen.

És vagyok én…

Egyrészről van a racionalista, két lábbal a földön álló valóm, akinek a szabálykövetés és a biztonság az alappillérek. Legyen rend a hétköznapokban, és legyen egy biztos állásom, hiszen ezért tanultam, és valljuk be, a környezet is ezeket az elvárásokat támasztja felém.

És van a felfedezni vágyó, kalandor énem, aki az élj a mának elvet követve írna, táncolna és gitározna. Ebben a sorrendben.

Szeretném szabadjára engedni a gondolatokat, művészetként megélni a hétköznapokat.
Szeretnék egy kicsit tökéletlennek, szétszórtnak és pontatlannak lenni.
Realista-leíró írásokkal és ütős szövegekkel érzékeltetni másokkal a minket körülvevő világot.
Beengedni az olvasóközönséget egy utánozhatatlan stílus kulisszatitkaihoz.
Szeretnék a zene ritmusában elmerülni, és táncosnőként a dallamokban elveszni.
Szeretnék gitározva énekelni a tábortűz mellett.

Azt mondják, ezekből nem lehet megélni. Sőt, jön a mindent tudók véleménye: furcsa egy hóbort, nem gondolod? Afféle úri passziónak tűnik az egész.

Miért van az, hogy nagyon vágyunk valamire, ám ellentmondást nem tűrően haladunk toronyiránt az ellenkező irányba?

Véleményem szerint jó döntés nincs.

Van racionalista, ész érvekkel alátámasztott elhatározás, és van izgalmas és kiszámíthatatlan választás. A lényeg, hogy megtaláljuk az összhangot a szívünk, és az eszünk között.

Az egyensúly a kulcs mindenhez.

Táncoljunk egész éjjel és gyakoroljuk a jógát másnap! Igyunk bort, de a zöld juicet se felejtsük el! Együnk csokit, amikor a szívünk akarja és salátát, amikor a testünknek van rá szüksége! Viseljünk magassarkút szombaton, és járjunk mezítláb vasárnap!

Mi bajunk lehet?

Kirizs Kornélia

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.