Emléked börtönbe zár…

Emlékszem arra a napra… minden egyes pillanatára. Emlékszem, előtted térdre estem. Zokogva kértelek, hogy ne menj. Maradj még az életemben.

Nem értem miért történt, ha szerinted minden jó és szép.

Ha jó velem, miért kell továbbmenned? 

Megsebeztél, a szívem szakítottad szét. Mondd, miért jó neked, hogyha kínzod a lelkem? A soraim írása között is könnycseppek sokasága folyik végig az arcomon, pedig már 98 napja… 98 napja tudom, hogy vissza nem kaphatlak. Mégis megállt körülöttem az idő, csak az óra jár.

Az előtt a nap előtt a világ legszerencsésebb nője voltam. Csodálatos volt minden, illetve te vagy a csodálatos. A legszebb dolog, ami valaha történt velem.

Mikor megláttalak, sok évvel ezelőtt tudtam, hogy te vagy az, akiről mindig is álmodtam. Tudtam, te vagy az, aki mellett boldog leszek, te vagy az, akit tiszta szívemből szeretek, te vagy az, aki számomra a legfontosabb. Tudtam, hogy veled lenni a legboldogabb.

Most pedig… minden szál csak szétszakad, minden szívszilánk tovább törik. Csak az emlék marad velem, amelyet nézegetek a képeinken. Itt mindketten nevetünk, boldogságban vagyunk. Nem a sebeket akarom feltépni, csupán a gyönyörű szép emlékeket újraélni. Persze önmagában ez nem lehetséges, ezzel együtt újra és újra lejátszódik minden és ezer darabra tör szét. Nem tudom, mit kellene tennem, hogy itt legyél velem. 

Amikor elmentél, egész éjjel a csillagokat bámultam, elmondani nem tudom még most sem, mekkora fájdalmat éreztem és érzek a mai napig. A szívem és a lelkem törted szét. Reményvesztettség… fájdalom… kín… kétségbeesés… összetört világ… szenvedés… gyötrelem…

Fáj minden szó, nélküled semmi sem jó.

Nem gyógyul be a seb és nem múlik a hiányérzet. Fáj és ordít. Hiába mondják, hogy az idő segít. Engem nem gyógyít. Hova meneküljek?

Ha egy kívánságom lehetne, biztosan az lenne, hadd érintsem meg utoljára az arcodat. Te vagy a szerelmem, akiért az életemet adnám. Nem tudok élni nélküled, kérlek, engedd, hogy veled élhessek…

Örökké a szívemben maradsz!

Bia

(kezdőkép: Unsplash)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük