Hol jársz?

Merre vagy?

Bizonyára te is egyedül élsz, és akárcsak én, azt gondolod, jól elboldogulsz egyedül is. De azért valld be, a lelked néha lázadozik, és ilyenkor tán be is vallod magadnak, hogy jó lenne egy társ!

Igen, voltak már csalódások, de jó lenne elengednünk őket, nem gondolod?

Méghozzá vádaskodás nélkül, mert bármi is történt a múltban, ha nem sikerült, az bizony rajtunk is múlott, mert a ,,vásár” mindig kettőn áll.

Amíg ezt nem fogadjuk el, hiába várjuk az újat,

mindaddig a múltban ragadunk, és nem vesszük észre a jelen csodáját.

Nem vágysz arra, hogy bármilyen helyzetben, bárhol is legyél, hirtelen meglásd magadat valakinek a szemében? Szeretnéd még a gyomorszorítást és heves szívdobogást?
Amikor minden vágyad, hogy újra találkozhass vele?

Megfognád a kezét, és el sem engednéd… Nem igaz?

Talán már találkoztunk is, de elmentünk egymás mellett. Talán még nem jött el a mi időnk.

Akárhogy is, én már szeretném, ha itt lennél!

Jó lenne mosolygó szívvel gondolni rád akkor is, ha épp nem vagy velem. Jó lenne a válladra hajolni, ha szomorú vagyok, jó lenne nagyokat kacagni, néha ,,őrültnek” lenni. És elveszni az ölelésedben, ami az egekbe röpít.
Szerintem te is vágysz erre.

Fel szoktál nézni néha a csillagos égre? Talán majd egyszer közösen választhatunk magunknak csillagot.

Néha elmélázom… Hol lehetsz, merre jársz?
Talán már holnap, lehet, hogy később…

De én hiszem, hogy vár ránk még a ,,nagy találkozás”.

Edit

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.