Imádom az eső illatát

Pár nappal ezelőtt végre érkezett egy kellemes, frissítő zápor, kicsit feloldotta a meleget és levegővel látta el a várost.

Imádom az eső illatát, ezért azonnal ki is nyitottam az ablakot, hogy a lakásban is érezhessem a cserélődő levegőt.

Meg azt, ahogy az egész összekeveredik a beton, a fű és az útszéli fák illatával.
Régen ilyenkor mindig kiálltam a családi ház erkélyére és csak néztem a hol lágyan, hol hevesen hulló cseppeket.

Néha becsuktam a szemem is,

és csak hallgattam, és mélyen magamba szívtam a frissességüket.

Ma is ezt teszem, de már másképp: ablakba hajolva, vagy a gangra kilépve figyelem és érzem a megújulást.

Tavasszal és nyáron az sem zavar, ha elázom. Nincs is üdítőbb egy zápornál, főleg ha kicsit megszabadít a forróságtól. Szeretem, ha beborul az ég, hangulatos a dörgés és a szél feltámadása is.

Izgalmas, amikor készülődik a vihar, megváltoztatva ezzel a légkört és az élet addigi körforgását. Ha éppen kint vagyok, kicsit kapkodom a lábam, ha már otthon, akkor élvezem az egyre sötétedő szoba hangulatát.

De ha teljesen elázom, akkor is tudok örülni.

Az eső számomra változás, felfrissülés és az élet, az éltető természet erejének jelképe. Tisztít és letörli a lerakódott port, lemossa az utakat és más levegőt hoz. Megtöri az addig időjárást, és új energiákat ad.

Szeretem az esőt, és nem bújok el előle. Akkor is mosolygok, ha elázom. Sőt, ha kell, gumicsizmát húzok, vagy éppen mezítláb sétálok haza. Ha pedig úgy alakul, a bicikliről sem szállok le, mert régi nyári emlékeket idéz bennem.

Az eső nekem még a városban is

a természet közelségét jelenti.

Sosem bosszúság, inkább csak egy kis vidámság,

lelassulás és megújulás.

Szeretem az esőt, és nem bújok el előle.

Julia

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.