Jövőre már jelnyelvből is lehet nyelvvizsgázni

Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítási javaslatát, amelyet az Auchan Magyarország kiemelt civil partnere, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) készített elő.

A törvényi változtatást azért kezdeményezték, hogy a siket emberek életminőségét javító lehetőségek köre kibővülhessen. A magyar jelnyelv tíz éve hivatalos nyelv hazánkban, de 2021-től államilag elismert nyelvvizsgát is lehet majd tenni belőle és készül a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzéke is. Az Auchan Magyarország több száz megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat. A vállalat osztozik a Szövetség és a siket kollégái örömében, akiknek a mindennapi életébe jelentős könnyebbséget hozhat a törvénymódosítás.    

Az Alaptörvény már eddig is a magyar kultúra részének tekintette a jelnyelvet, ami a legtöbb siket ember anyanyelve. A mostani törvénymódosítás szerint 2021. július 1-je után államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, amire elsőként nálunk lesz lehetőség Európában. A módosított törvény rendezi az eddig hiányzó fogalmakat, amelyekkel végre a köznyelv is átveheti a helyes szóhasználatot a siketekről szóló kommunikációban.

Jelentős lépésnek számít, hogy az egészségügyi ellátórendszerben végzett jelnyelvi tolmácsolás költségét az állam magára vállalja és hivatalosan is szakmaként ismeri el a siket jelnyelvi tolmácsolást. A törvény rögzíti azt is, hogy létre kell hozni a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzékét, hogy csak olyan szakember taníthassa a magyar jelnyelvet, aki ehhez a SINOSZ képzésein kapott, megfelelő képesítéssel rendelkezik.

Hunyadi Orsolya siket. Hét éve pénztáros a csömöri Auchanban. Azt mondja, annak ellenére, vagy éppen azért, mert ki van írva, hogy a kasszánál megváltozott munkaképességű pénztáros dolgozik, nagyon sokan állnak be hozzá fizetni. Szereti a munkáját, szeret emberek között lenni, az Auchannál egyébként több száz sorstársát foglalkoztatják különböző pozíciókban.

„Az viszont nagyon-nagyon bánt, ha valaki még mindig süketnémának nevez – mondja. – Azért sértő ez, mert azt sugallja, hogy nem tudunk beszélni, pedig a nyelvi képességnek mi is teljesen a birtokában vagyunk, csak más nyelven kommunikálunk. Azért örülök ennek a törvénymódosításnak, mert ezzel a jelnyelv ismertsége és elismertsége szerintem szintet lép, nekünk pedig sok szempontból egyszerűbb lesz az életünk azzal, hogy könnyebb lesz elfogadtatni és megértetni magunkat.”

(kezdőkép: unsplash)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük