Meglepő, de jó: változó dolgok az életemben

Amikor Budapestre költöztem, megfordult körülöttem a világ.

Azt hiszem, kétszer is. Oké, ezek voltak az első szárnypróbálgatásaim, távol a szülői fészektől… Talán azért volt a szédült iram.

Tipikus naivsággal álltam a dolgokhoz. Hiszen csupa-csoda Pesten voltam.

Szentül hittem, hogy a lakásban majd sosem romlik el semmi. A mosógép nem csapja le az áramot a mikróval kézen fogva, és nem kell majd GPS-t használnom, mert a fejemben van a főváros metrótérképe.

Na, persze.

Aztán meg jött a rengeteg változás. És, míg én híve voltam a hagyományaimnak, nem szerettem, hogy ennyire rohanóan fejlődik a világ és szokatlan új dolgokat kellett bevinnem az életembe, ha nem akartam lemaradni a kortól. Erre az érintőképernyős okostelefonra is rá kellett beszéljen a legjobb barátnőm, mert különben még mindig a gombosat nyomkodnám.

Nyilván, egy idő után beleültem a kényelmesbe, mert ezek mind az életed könnyítő dolgok.

Így, amikor fogorvoshoz kellett mennem – amitől amúgy baromira félek, az eddigi tapasztalataim miatt – tárt karokkal fogadtam a hírt, hogy a gyökérkezeléshez elég egy alkalom. Ugyanis a dokimnak van ilyen műszere, ami egy órán belül kezeli a gyökereimet.

A múltkor egy barátomnál voltam, aki a telefonjával kapcsolta be a TV-t! Érted, milyen jó már, ha épp lemerült az elem a távirányítóban és nincs otthon másik. Sőt, távkapcs se kell többé.

Az én táskámban meg, három hete egy Foreo Luna mini 2 csücsül, ami olyan arcmasszázst ad nekem a kedvenc arctisztítóm társaságában – egy perc alatt! – hogy azt is elfelejtem, hogy álmos voltam.

Tudnék még mesélni.

Például ezekről az elektromos autókról. Amiket fel kell tölteni a töltőállomásokon. Lenyűgöző.

Jó, tudom, olyan rácsodálkozós vagyok, de az én későn érő lényemnek ezek olyan csodák csodája hangulatot váltanak ki.

Úgyhogy nem mondhatjátok, hogy van lehetetlen, mert tudok az okos cserépről is.

Nyaralás közben öntözhetem a növényeim, és elindíthatom a mosást… A telefonon keresztül.

Most már csak a porszívózást kéne navigálnom a tengerpartról. Vagy már azt is lehet?

Támcsu Anikó

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.