Mielőtt megkaptalak

Szexet akartam.
Egy vad kalandot.
Egy nálam idősebb nővel.

Nem volt nehéz kiszúrni téged a tömegből. Olyan voltál a magukat kínosan-cikisen kellető lányok között, mint egy díva.

Méltóságteljes léptekkel közeledtél a bárpulthoz és éppen velem szemben ültél le. Azonnal szóltam a pultosnak, hogy én fizetem az italodat.
Egy pillanatra meghökkentél, majd kedvesen elmosolyodtál és megemelted a poharat.

Mellőztem a pasi-dumát, és mindent egy lapra tettem fel: őszintén közöltem veled, hogy mit akarok tőled.
Rám emelted a tekinteted, és kendőzetlenül végigmértél.
– Ez elég nyílt ajánlat. – az őzike szempár mintha felcsillant volna.
– Mert egy ilyen nőnek, mint te, kijár a korrekt viselkedés.
– Na alakul, összehozod a szokásos szöveget. – kuncogtál, és tudtam, hogy simán átlátsz rajtam. És pont ettől lettem számodra érdekes. Mert tényleg a gondolataimat közöltem veled.

Mondanám, hogy cserébe te is magadat adtad, de egyértelmű, hogy a nyíltságod nem csak nekem szól. Te már régen kinőttél abból a korból, hogy maszkok mögül kacérkodj a férfiakkal.

Elmondtad, hogy te is kalandot akarsz. Egyetlen vad éjszakát egy ismeretlennel, akivel utána többet nem találkozol. Egy olyan férfit, akinek a karjai között ismét átérezheted a friss kapcsolat mámorát, és az őrületet.

A szavaid hallatán egyre nehezebben türtőztettem magam, de ami igazán megbabonázott az az volt, ahogy mindezt előadtad. Természetes voltál, nőies, és eszméletlenül kívánatos.

– Azt akarom, hogy valaki fogja marokra a hajam, rántsa hátra a fejem és kergessen önkívületbe. Vagy még azon is túl. –
Ennél a kijelentésednél ittam ki az utolsó korty italt a poharamból és a kezemet rátettem a tiédre.
– Gyere velem! – súgtam a füledbe, te pedig egyenesen a szemembe néztél.

Hosszú másodpercekig fürkészted a tekintetemet, majd finoman elhúzódtál tőlem.
– Ne haragudj, nem megy. – mondtad, de én haragudni akartam rád. Nagyon. Mégsem tudtam.

Nem tudtam, mert világos volt a számomra, hogy nem egy aljas és gyermeteg játék kelléke vagyok, hanem egy pillanatnyi fellángolás részese.
Megköszönted az italt, még egyszer elnézést kértél, majd elbúcsúztál tőlem.

Elképzeltem, hogy beülsz a taxiba, felidézed még egyszer a beszélgetésünket, majd az autó megáll a lakásod előtt és te kiszállsz.
Addigra már egyre halványabban pislákol benned a tűz, mely az éjszakába sodort, és ahogy átléped a küszöböt kialszik teljesen.

Leveszed a szép ruhát, lemosod a sminket, majd bebújsz az ágyba a biztonság mellé.
​Mert az sokkal fontosabb a számodra, mint egy egyéjszakás kaland. Mert hiába tört felszínre belőled az elfojtott és követelőző vágy, képes voltál higgadt fejjel gondolkodni.
Mert neked elég volt a szenvedély illúziója is.

Én pedig átittam az egész éjszakát. Néha még reménykedve az ajtó felé pillantottam, legbelül azonban tudtam, hogy úgysem jössz vissza.

Hegyi László

 

A cikket ihlette és a történetet a női oldalról bemutatja: Illúzió

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.