Miért lett 2019 egyik legnagyobb dobása a Joker című film?

A 2019-es év egyik legjobb filmje Joaquin Phoenix Oscar-esélyes alakításával a Joker. Mindenkire hatással van, aki rászánja az idejét és beül a moziba. De miért lett ekkora dobás ez a film?

Óriási hype alakult ki körülötte, pedig a kritikusoknak nem igazán tetszik, mert Joker karakterében nem találják a gonoszt, Batman majdani ellenfelét, aki minden lelkifurdalás nélkül, mosolyogva öl. Csupán egy megtört, szerencsétlen fickó néz ránk hátborzongatóan, akit mindenki bántott, majd magára hagyott, és ő ezt nem tudta feldolgozni.

Az üzenet elég egyértelmű és nem véletlenül érzi magát végig nyomasztva az ember a moziban, hiszen két órán keresztül suttog a kis hang a fülébe: te is hibás vagy!

Elvégre könnyű átnézni a problémás embereken,

de ez nem feltétlenül marad következmények nélkül.

Joker lakóhelye, Gotham nem is áll olyan távol napjaink bármely valóságos nagyvárosától, elvégre működik egészségügyi ellátás, bűnüldözés, sőt a kenyér mellé még némi cirkusz is jár a népnek, TV, vagy akár mozi formájában. Csak az a szakadék mélyül egyre inkább a gazdag és a szegény réteg között, a feszültség szinte tapintható.

Ha belegondolunk a történelem alakulásába, feltűnhet, hogy nagyon is valóságos helyzetről van szó, és nem egyszer esett meg, hogy a feszültség egyszer csak robbanáshoz vezetett – csak egy szikra kellett hozzá.

Viszonylag régen történt, 1917-ben, mikor egy Lenin nevű úriember volt az olaj a tűzre és kitört a nagy orosz forradalom, ami elsöpörte az egész uralkodó osztályt.

De nem kell ilyen messzire mennünk az időben, elég, ha a 2011-es az arab tavaszra gondolunk, ami szintén az élhetetlen körülmények hatására robbant ki, és azzal kezdődött, hogy egy fiatalember felgyújtotta magát.

Jogos a kritikusok fanyalgása, Joker valóban nem egy képregény figura, hanem metafora, a káosz maga, aki bármikor képes magával sodorni, ha a sok kis véletlen végül összeáll. Jokerből bármikor lehet hús-vér ember.

A filmnek sikerült egészen érzékeny húrokat megpendítenie, amik rezonálnak napjaink problémáira, valószínűleg ezért reagált rá a közönség erősen.

Ha úgy érezzük, hogy valami nagyon nyomja a lelkünket abban a sötét teremben,

az talán annak a jele, hogy a hiba nem a vásznon keresendő.

Változik az éghajlat, atomjaira hullanak a nehezebb sorsú emberek, és sokan indulnak el, hogy újra teremtsék az életüket.

Mi meg még mindig elhisszük, hogy amit a reklámokból hallunk, hogy a legfontosabb te vagy, és a te igényeid, amikből egyre több lesz, mert a gazdaságnak pörögni kell, hát járjunk el vele mi is még egy táncot.

Felelősök persze nincsenek. Ujjal mutogatni bárkire lehet, lehet hibáztatni a politikát, a gazdaságot, a történelmet. Elvégre másokban keresni és megtalálni a hibát – miközben a fejünk éppen mélyre süllyed a homokban – mindig könnyebb, mint nyitottan állni mások felé, az új, megoldásra váró problémák elé.

A pánik még soha nem mentett meg senkit, a gondolkozás és a cselekvés ellenben képes erre, lassan ideje lenne elhinni.

Mészáros Márta

(kezdőkép: pexels)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük