Normális lányok, merre jártok?

Te, akinek fontosak még a régi értékek, mikor a pasi kinyitja az ajtót előtted, és lesegíti rólad a kabátot  – te hol vagy?

Te lány, aki nem rémülsz meg, ha a srác egy szál virággal meglep a munkahelyed előtt, vagy csak egyszerűen hazakísér a randi után, esernyőt tartva föléd a zuhogó nyári záporban… Te merre jársz?

Kell-e neked a férfi, aki száz „nem tudom” után is megkérdezi, hogy mi a baj, akit érdekel, hogy mi volt a munkahelyeden?

Aki elkísér, ha kell „egy” új ruha, és állja a sarat a próbafülke előtt, ruhákkal felpakolva… Aki reggel megfőzi neked a kávét, vagy éppen egy téli reggelen megkérdezi, milyen mézzel iszod a teát.

Aki tudja, hogyan csaljon mosolyt az arcodra egy szóval, egy öleléssel, egy apró tettel, vagy egyszerűen csak pár kézzel írott szóval, amit megtalálsz a telefontokodban pont akkor, amikor szükséged van rá.

Hol vagytok, normális lányok, akiknek tényleg

„normális” pasira van szüksége?

Igen, te, akinek talán még fontos, ha egy pasi nem szexuális tárgyként néz rá, s nem cselédet keres! Hol vagy?

Miért van az, hogy a „normális” pasiknak nem adatik meg, hogy esélyt kapjanak a szerelemre?

A jókat miért használjátok ki,

ti, szebbik nem képviselői?

Persze élvezitek, mikor valaki ágyba viszi a reggelit, vagy a gyorskaja helyett saját maga készít nektek vacsorát.

Ha valaki mellett Nőnek érezhetitek magatokat, s van, aki elfogadja, hogy a barátnőkkel is el kell tölteni pár órát. Ha van, aki az órákon át tartó szeretkezés után képes még hosszú percekig simogatni a hátatok, az arcotok, amíg mosolyogva álomba nem szenderültök… Igen, ezt élvezitek.

Aztán jön a feketeleves, a „nekem ez nem megy”, a „túl jó vagy hozzám”-szöveg, és romokba döntve, megalázva, semmi indok nélkül otthagyjátok a jót a rosszért. Aztán pedig jön a „sírás-rívás”.

Normális pasi meg eltűri, és kezdi újra egyedül. Mos, főz, takarít, bár vasalni és pólót, inget hajtogatni nem tud továbbra sem.

Csak már kiirtjátok belőle a hitet, a bizalmat, és a pozitív hozzáállást…

És szép lassan elveszitek tőle azt az álmot, hogy valaha

szerető Férj és gondoskodó Apa lehessen.

Hol, merre vagytok, mikor a „normális” pasi szép lassan kimerül, és átváltozik hazug, semmirekellő alakká? 

Olyanná, akire mindenki vágyik. Olyanná, aki legközelebb már csak kihasználni fog titeket, mert nektek a mai világban már az is elég…

Merre vagytok? Én próbálok továbbhaladni az utamon, normális értékrenddel, normális gondolkodással, még ha ezzel kisebbségben is vagyok.

Maradok továbbra is önmagam, egyedül, hitetlenül, reményt veszve,

de bízva még abban, hogy valaha foghatom a feleségem kezét, és

a karomban tarthatom a gyermekemet.

Normális lányok, merre vagytok? Hol kereshetlek titeket?

Gulyás György

(kezdőkép: Unsplash)

71 thoughts on “Normális lányok, merre jártok?

  1. Mi lenne, ha nem arról szólna a mai világ,hogy mindenki önsajnálatba forgatja magát, és mindenki elkönyveli magáról, -már bocsánat – hogy lelki nyomorult, mert nem úgy sikerült esetleg egy vagy több párkapcsolat, ahogy azt ő elképzelte… Igen az élet erről szól, hogy minden téren kapod a pofonokat, de ha a saját sebeidet nyalogatod, és nem próbálkozol újra és újra, mint ahogy az élet más területein is megteszed, akkor miért csodálkozol, hogy nem jön veled szembe az összhang? Akár nő, akár férfi formájában.Én hiszem, hogy egy férfi tud normális férfi lenni, és cserébe a nő is tud normális nőként viselkedni, csak kell hogy működjön a kémia, és hogy hasonló elképzeléssel álljanak az élethez! Nem a szemét behunyva kell síránkozni, hanem nyitott tekintettel, és bátran kéne hozzá állni a másik nemhez.Az elutasítás nem szégyen, hanem tapasztalat, hogy nem ő az, és hiszem azt is, hogy nem kéne rögtön minden varázst feladni a 3. randi után, lehet siet a világ, de az életed te irányitod!

  2. Tökéletes/normális/helyes/utánozhatatlan nem létezik egyik sem,csak a filmekben(vagy ha igen,akkor az csak egy pillanat,egy múló őrület).
    Viszont mindannyian egyediek,értékesek és szeretetre méltóak vagyunk:férfiak/nők is.
    Egy terepauta könyve szerint 2 év elteltével beszélhetünk igazán párkapcsolatról,mert általában itt van a fordulópont mikor az utolsó rózsaszín ködfátyol foszlány is feloszlik és lehetőségünk van felfedezni a másik fél mélyebb értékeit.
    Az “igazi” nőnek és “igazi” férfinak fel kell nőnie.És itt most nem azt kell ezalatt érteni,hogy mindenre tudja a választ vagy mindent jól csinál,hanem az hogy meri vállalni őnmagát és meri vállalni az ezzel való következményeket.
    Ajánlom a férfiak figyelmébe a “Rossz fiú fehér lovon” könyvet.Egy férfinak meg kell tanuljon kicsit rossznak is lenni a játékosság kedvéért.Nem elég hogy kinyitod az ajtót a hölgynek,kell legyen bátorságod fenéken csípni/paskolni is 😉

  3. Nagyon sok helyen olvastam csak itt a hozzászólásoknál hogy “normális lányok hol vagytok?” meg “normális srácok hol vagytok?” és szerintem mindkettő álláspont igaz. Hiszem és tudom hogy vannak normális lányok és normális fiúk is. Csak ahogy sok ember leírta mindenki csalódott. A fiúk is nehezebben lépnek pár csalódás után és a lányok is nehezebben nyitják ki a szívüket néhány csalódás után. Ez egy ördögi kör. Egy normális srác csalódott párszor a lányokban és már nehezebben hiszi el azt hogy tud változtatni valamit. Hogy neki is lehet szép élete. Ezért ha találkozik egy normális lánnyal akkor ezek után már nehezebben megy oda hozzá és szólítja meg és kerül vele közelebb kapcsolatba. Ugyanez a lányoknál. Összejön pár olyan sráccal akik lehet előtte normálisak voltak de a csalódások miatt eltolják maguktól tehát a lány is csalódott lesz. Ezért ha egy normális fiúval találkozik akkor ugyanúgy nem nyitja meg magát könnyen. Ezt mondhatnám tovább az idők végezetéig de egy rossz kapcsolat után meg kell állni egy darabig. Pihenni kell ki kell tisztítani a gondolatainkat. Hogy ne menjen át egy olyan dologba hogy “a másik nem (férfi/nő) egy szörnyeteg. Mindig kihasználják a másikat csak a forma meg a pénz kell.” Mert ez nem igaz. És most csak ismételni tudom magamat meg a többieket. Vannak olyan férfiak és nők akik szeretnének szeretni akiknek fontos az hogy foglalkoznak velük akiknek elég egy szép szó hogy máris boldogan teljen a napjuk. Akiknek minden együtt töltött idő szent és sérthetetlen. A férfiak akik amikor találkoznak életük szerelmével visznek egy virágot. És a nők akik csinálnak egy vacsorát estére. Szóval összefoglalva. A normális egy szubjektív dolog. Nincs 2 olyan ember akinek teljesen ugyanolyan lenne a “normális” a “tökéletes”. Minden ember egy kicsit más és ezt lehet szeretni. Nők és férfiak között is nagyon sok “normális” ember van. Csak a sok seb miatt lehet ez elsőre nem mutatkozik meg. Végszóként szerintem az a leggonoszabb tett ha valaki megcsalja a párját. Legalább akkor mondja el hogy nem akarok veled lenni többet. És aki megcsal téged annak szerintem már nem jár új esély. Mert újra és újra meh fogja tenni és újra és újra össze fogja törni a szívedet. “Normális” nők és férfiak egyaránt meg kell nyílnotok a másik felé hogy észrevegye a szépséget ami ott rejlik mindenkiben. Aki meg nem látja semmiképpen sem vagy nem akarja meglátni azt el kell engedni.

  4. Ahhoz szólok,aki a blogbejegyzést írta. A vőlegényem négy évet volt egyedül, bezárkózott. Lehet neked is egy kis lelki szünetre lenne szükséged, amíg kicsit befelé nézel, eldöntöd mit szeretnél, rendbe jössz és kinyílsz utána. Darabokban nehéz egészet találni. Nem kell hozzá négy év, szerintem elég lenne egy is összeszedődni, de azt úgy eltölteni, hogy magad építed és azzal foglalkozol amit szeretsz (hobbik, munka stb).

  5. Sziasztok!

    Mi normális nők nem merünk kibújni a napfényre, mert azokat a nőket általában többre becsülik akik játszák az elérhetetlent vagy éppen szarrá csalnak titeket normális férfiakat.
    Saját tapasztalat : volt egy lány a nagy szerelem, eljegyzés minden erre a lány megcsalta átverte csúnya dolog volt…Aztán jöttem én mint normális lány aki sosem csalt meg senkit, akin mindig átgázoltak de mindig belegondolt a másik nézőpontjába és megbocsájtott. Beszélgettünk jókat misolyogtam állandóan …elmesélte mi történt vele sajnáltam de tudtam hogy nem a sajnálatomra vàgyik csak simán hoogy kiadja magából. Meghallgattam segítettem talpra állni és kimászni a gödörből neki. Elvileg belémszeretett .. .Ja mert randiztunk is bár nálam egyértelmű volt , hogy beleszerettem. De sokáig tartott míg kigyógyult az előzőből(kiderült hogy ismerem a lányt). Na mindegy. Aztán 3 hónap beszélgetés randizás és ismerkedés után sem hitt abban hogy tényleg tetszik nekem. Folyamatosan sulykolta belém a bizonyítási vágyat és én addig mentem el a bizonygatásba hogy minden vágyamat és álmomat feladtam és világra hoztam neki mellé egy babát is. Hozzámentem feleségül olyan körülmények között ahogy sosem akartam,de ígéretet tett, hogy csapunk egy lagzit ha a baba nagyobb lesz….persze ezt ma már nem így gondolja. Átvert. És mióta a baba megvan mindenért engem okol ami rossz dolog történik. Fekszem a kisbabám mellett és azon gondolokodom hogy boldog vagyok-e? Akarok-e tovább azzal az emberrel élni aki megfosztott minden vágyamtól. Aki miatt lebecsülöm magam, mert engem nem méltatott sem az esküvőre sem arra nem voltam méltó hogy megkérje a kezem….elfogadta hogy úgyis hozzá megyek. Semmibe tiporva a vágyaim. Nem vagyok boldog, de félek lépni, mert ha lépek annak mindig még rosszabb a vége. A legszomorúbb hogy nem veszi észre, hogy boldogtalan vagyok…

    Szóval kedves rendes férfiak ide tűnik el minden rendes nő! Egy olcsó szajha árnyékában élünk mint a vámpírok és fogalmunk sincs mikor jön el újra a mi időnk……

  6. Kedves Cikkíró!

    Kérdésed úgy tűnik, teljes mértékben költői. De meg lehetne oldani, hogy mégse legyen az? Persze!
    Mi lenne, ha reagálnál a hozzászólásokra?
    Megtenned, kérlek?
    Vagy közben megtaláltad, akit kerestél?
    Azt is elmesélhetnéd.

    Kedves Valaha Is Itt Egybegyűltek!

    Azért úgy látom, lenne értelme egy kis közvetlen fórumnak csak úgy, “normalisak” közt…

    Benne vagytok?

    Seperc alatt megoldható😉

      1. Szerinted nincsenek. Én annak tartom magam. Ébredj fel a mesevilágból. Belőletek nőkből is kevés normális van ,de azért akadnak. Sokszor nyersen fogalmazok ,de őszintén.

  7. Sziasztok! Végig olvastam az összes kommentet és számomra az a legjobban megdöbbentő, hogy mindenki “NORMÁLIS” pasit/nőt keres….!!!????? Megfogalmazná nekem valaki a sztenderd fogalmat erre, hogy ki a “NORMÁLIS”????? ÉN biztos, hogy nem vagyok teljesen komplett mindig 😀 MERT mindenki olyan, ami benne van, mindenki azt várja el mástól amit Ő úgy gondol, hogy “NORMÁLIS” DE kulcskérdés!!!! MI VAN HA ROSSZUL GONDOLOD?? Sok esetben az élet változásokra, változtatásokra kényszetíti az embereket, amit nevezhetünk később tapasztalatnak, DE mi van, ha a tapasztalatod alapján tévesen ítélkezel????? Nos lehetne ezeken tovább elmélkedni, de egy dolog biztos, hogy nincs olyan, hogy “NORMÁLIS” EZ EGY BAROMSÁG! Mindenki egyedi célokkal, vágyakkal és elvárásokkal rendelkezik. Az a baj, hogy mindenki azt gondolja, hogy a pasinak/nőnek ilyennek, meg olyannak KELLENE lennie…. MEG “NORMÁLISNAK” Jesszus, kiráz ezektől a hideg!!!!!! Mindenki tegye a szívére a kezét és tegye fel magának a kérdést, hogy én is egy testileg, mentálisan egészséges és értelmes párt akarok??? Nincs is ezzel baj, de meg kell érteni, hogy nincs töléletes és amikor eljön az idő bizony, amikor erőfeszítéseket kell bele tenni a rózsaszín csoda burok helyett, akkor tedd bele magad! A legfontosabb az önmegvalósítás, a komprumisszum és a rugalmasság, de ez egyik sem megy simán!!! Idővel összecsiszolódtok és nem szabad restnek és türelmetlennek lenni, amikor “be kell várni” egymást. Mindig is lesznek olyan élethelyzetek, amik nem fognak tetszeni mindkét félnek, a kérdés az, hogy hogyan tudunk alkalmazkodni, kitartani és felnőni ehhez. Szóval, azt javaslom, hogy mindig nézzünk méllyen magunkba, mikor jönnek a közös problémák, hogy mi okozói vagyunk e vagy elszenvedői és ha meg van a helyes tény, akkor tegyünk érte, hogy másképp legyen vagy éppen segítsük a helyzetet, ha tudjuk!

  8. Azok közé tartozom aki nem egy párkapcsolati könyvet elolvasott már néhány megégetés, mellényúlás után. Meleg szívvel tudom ajánlani mindenkinek. Én azt tanultam meg belőlük egyrészt, hogy sokunknak már a randizás is kudarcba fullad és belefutunk olyan kapcsolatokba amelyekről már az elején tudni lehetett volna hogy nem lesz működőképes ha a jó kérdéseket tettük volna fel. Csak hogy egy példával éljek, sokunk meg szokta kérdezni az első pár randi valamelyikén, hogy a másik fél szeretne e gyermeket valaha, sőt van aki még azt is kipuhatolózza, hogy esetleg hányat, viszont itt be is zárul a kapu, és a problémák már csak házasként gyerekkel az ölünkbe jönnek elő mikor is a két szülő két különböző módon akarja nevelni a gyereket. Annak megtudakolására hogy mi is az elképzelésük ilyen téren nem ártana feltérképezni, hogy vallás szerepet játszik-e vagy megkérdezni, hogy hozzanak rá egy példát amikor nagyot buktak az életben, legyen akár álláss magánélet stb és azt a szituációt hogyan kezelték, vagy egy randi keretein belül kideríteni, hogy a másik fél hogyan tűri a veszteséget vagy éppen ha a másik fél nyer akkor hogyan kezeli azt. Ezekből mind lehet következtetni és ez csupán egy példa volt amit kiragadtam. Ugyanúgy mélységekbe lehet menni anélkül hogy interjú jellegge legyen a dolognak pl az anyagiak terén is. kérdés pl volt e olyan nagyobb projekt amit véghez vittél vagy mire vagy a legbüszkébb eddig amit anyagi téren elértél? Ehhez hasonló kérdésekből fel lehet térképezni hogy a másik fél képes vagy akar e spórolni vagy előtte más kép áll. Meg lehet tudakolni milyen az életvitele megkérdezni hogy ha lenne kétféle lehetősége akkor mit választana: utazgatás, programok stb vagy lakás vásárlás / nagyobb projektek… Ezek ahogy írtam is csak bemutató jellegű példák. És igen van olyan hogy az ember változik vagy változhat, de erre építeni elég ingoványos talaj. Ha sikerült kiderítened milyen karakterisztikumokkal bír a másik, akkor nagyobb eséllyel hozhatunk meg olyan döntést amelynek nem lesz csúfos vége. Én is csupán a jelenlegi kapcsolatomnál használtam ezt a perspektívát de elmondhatom hogy a két év alatt mióta együtt vagyunk nem veszekedtünk sosem (és nem azért mert mindenben egyetértünk, hanem mert kommunikálunk egymással), az első évfordulónkon eljegyzett és ugyan még csak két évről beszélhetek, de mindenhol ajtót nyit nekem stb, úgyhogy számomra bevállt a “felderítés”. Sok sikert kívánok nektek is. A szerelemről pedig ide biggyesztenék egy röpke gondolatot:
    A SZERELEMRŐL

    Meggyőződésem, hogy rengeteg ember éli le úgy az egész életét, hogy egyszer sem tudja, egyszer sem éli meg, mi is az az igazi szerelem. Sok érzéssel keverik össze, amiről azt gondolják, hogy igen, az a szerelem. Nem lehet rájuk haragudni ezért, hisz mivel soha életükben nem tapasztalták meg, így sosem tudják pontosan, hogy mi is az. Lehet, hogy egy nagyfokú rajongásról gondolják azt, hogy szerelem, vagy akár a kezdeti lila ködről. Vagy az is lehet, hogy a megszerzési vágy uralkodik el rajtuk annyira, hogy éjszakákon és nappalokon át vergődnek, hogy megszerezzék a kiszemelt „istent”. Mindent meg is tesznek ezért. Vágyakozva szenvednek, sóvárognak, és elvakultan, repdesve örülnek, ha a másik valamiféle apró visszajelzést is ad, és közben, meg vannak győződve arról, hogy ez a szerelem. Persze tudom, a szerelemhez ezek is kellenek, de amikor csak ez van meg, az még nem az. Nem lehet leírni, és megfogalmazni pontosan. Úgy gondolom, az igazi szerelem mélyről jön, és nem csak ideig-óráig, napokon, heteken keresztül tart. Az igazi szerelem, a pillanat egy tört része alatt megérkezhet, de az biztos, hogy nagyon sokáig velünk marad, és nagyon mély, sokszor életre szóló nyomokat hagy a lelkünkben. Sokszor nagyon tud fájni, és mégis, csak és kizárólag, jobbá válhatunk tőle. Épít, még ha közben néha, rombol is. Sokan látnak egy varázslatot, mintha csak meseszerű csillámporral szórnák le őket, és úgy gondolják, hogy igen, ők most bizony, és a másik is, fülig szerelmesek egymásba. És mivel a szerelem is így kezdődik, ez az állapot valóban, könnyen összetéveszthető vele. És hogy valóban szerelem-e? Vagy csak varázslat? Úgy gondolom, ezt csak hosszú-hosszú évek múlva tudhatod meg biztosan. Ha akkor majd úgy gondolsz vissza rá, hogy már csak mosolyogsz rajta, akkor az csak varázslat volt. Ha sok-sok év után visszaemlékezel, megüt a nosztalgia, elönt egy mélyen elrakott érzés, akkor igen, úgy gondolom, az igazi szerelem volt. A részedről, biztosan…
    Vincent & Vincent

    “Szeretni valakit olyan, mint beköltözni egy házba. (…) Az elején az ember beleszeret az újba, minden reggel rácsodálkozik, hogy mindez az övé, és közben fél is egyszerre, hogy valaki hirtelen beront az ajtón, és közli, hogy súlyos félreértés történt, és igazából nem lakhat az ember ilyen remek körülmények között. De ahogy telnek az évek, megkopik a homlokzat, itt-ott megrepedezik a fa, és az ember elkezdi nem azért szeretni a házat, mert olyan tökéletes, hanem éppen azért a sok apróságért, amik miatt nem az.”
    Fredrik Backman

  9. Aki tipográfiailag ennyire buta, primitív és igénytelen, az nem lehet joupasi, nekem lehihetitek!

  10. Az ember reménykedik, ahogy én is reménykedem hogy vannak még normális emberek.
    Hogy hol vannak a normális nők és férfiak eltünve?
    Ez egy jó kérdés.
    Mindkét nem tett arról, hogy az emberek általánosítsanak és rosszat feltételezzenek.
    Vannak még normális férfiak és normális nők csak elrejtőzve élnek. Mindenki fél, hogyha újra kitárja szívét valakinek az majd újra összetöri. Benne van a kockázat amikor ismerkedik az ember, de vagy megprobál felülkerekedni a félelmeim vagy hagyja, hogy félelme győzzön.
    Minden embernek megvannak azok az értékei ami számára fontos amikor megtaláltad párját. Valaki a külső jegyeket, valaki a belső jegyeket helyezi előtérbe vagy éppen mindkettő.
    Én csak egy valamit tudok mondani:
    ” Jól csak a szívével lát az ember ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan! ”

  11. Talán ha lennének normális pasik akkor több lenne a normális nő is 😀
    De aki normális pasinak mondja magát azok a plázacicákat akarják vagy az első apróbb bökkenőnél olyan gyorsan iszkolnak mintha ágyúból durrantanák ki őket.
    Így várjátok el kedves ” normális férfiak” a normális nőket.
    Ott vannak körülöttetek csak ki kellene nyitni a szemeiteket végre.

    1. Ja, csak aki normális, próbál valóban szeretni és igyekszik mindent megadni kedvesének, aztán a párja egyszer csak hipp-hopp eltűnik. Igaz azelőtt minden jónak elmondta a kedvesét, hogy még nem találkozott ilyen férfival, értékes ember vagy, nem tudja, hogy mi lesz, ha netán szakitunk,belédbolondult, nem akarta elengedni, féltette, aztán talán megijedt a nagy lehetőségtől? Azért jó lenne megtudni, hogy ilyenkor mi jár a nők fejében? Találnak valakit, akire vágynak aztán hirtelen becsap a mennykő. Próbálod elérni telefonon, sms-et irsz neki, nincs válasz.A kör bezárult és ott állsz tétlenül és nem tudod, hogy mit tettél és nem hajlandó még esélyt sem adni, hogy megtudd.

  12. Itt vagyunk. Csak nem biztos, hogy 180cm nyakig comb, formás fenék és hatalmas mellekkel rójuk az utcákat. Hanem kicsik, ducik, vagy pattanásos vagyunk. Jah az nem, normális ugye 🤣 kerdezhetnénk mi is hol vannak azok a férfiak akik nem a külsőt hajkurásszák, hanem minket várnak a munkahelye előtt a szál virággal. Aha sehol👍👍👍

    1. Teljes mértékben igszad van,mert a mai világban már a duci,pattanásos,alacsony,kis mellűek nem normális nők… Itt vagyunk csak nem tetszünk s nem veszzek észre. A normális nők a vékony,magas,2 kg sminkben uszó csajok.

  13. Kedves Hölgyek!

    Itt vagyunk, létezünk. És igen. A cikk teljesen jogos kérdéseket tesz fel.

    Igenis vagyunk, akik nem azért tartják magukat férfinak, mert állatnak, durvának és hazugnak kell lennünk. Nem akarjuk a fél kocsmát szétverni és megmutatni, bizonyítani, hogy mi vagyunk az Alfa hímek. Sőt! Kocsmába, bulikba nem járunk, mert nem minőségi. Nem attól leszünk azok, hogy kifelé pózolunk. És valóban belefáradunk a sok hazugságba, sírásba. Mert vagyunk páran, akik szeretünk beszélgetni, érezni, simogatni. Jókat kirándulni, alkotni, társalogni. Edzeni, futni, biciklizni. És sok mást…..És monogámak vagyunk, mi normális férfiak. Nem lépünk félre. Csak kell a hasonló Nő.

    Szóval: Vagyunk.

    De széles körben nem mi kellünk, mert könnyen becsaphatóak vagytok és egyáltalán nem akarunk versengeni azokért a hölgyekért, akik a “rossz”-ra buknak és azonnal odatoljátok magatokat alájuk. A rendesnek meg kéretitek magatokat. Mi is belefáradtunk, ugyanúgy, mint a rendes lányok. Ez oda-vissza működik.

    Persze az “igazi” magától jön. Ez egy gyors és könnyű meglátás. De tenni is kell kölcsönösen érte, hogy rátaláljunk. És tévedtek páran. Nem probléma, ha van itt ott felesleg rajtatok, ha nem tökéletes a fogad az alakod, de nőies vagy és igényes. Kellemes az illatod. tudsz szeretni….hosszútávon. És ha kell hajlandó vagy küzdeni azért, hogy kihozd magadból a nőt.

    Ha azt mondom, hogy például, aki most írok, én egy atletikus, kellemesen izmos, szép férfi vagyok és problémát jelent találni egy normális nőt…..hát nem hinnéd el.

    Pedig így van. És teljesen gáz. Mert az. Mert egy ilyen világban élünk, ilyenné tettük.

    Vannak normális nők, hiszem, tudom. Csak a megfelelő fázis, időpont az, ami sajnos nem azonnal jön össze.

    A nő kezében van a hatalom. A választás, a döntés hatalma. Te döntöd el kedves hölgy, hogy melyik kell. Tisztelet nektek!

    Kitartást mindenkinek. 🙂

    1. Hála az égnek, sok szenvedés után én is megtaláltam a lovagom. Elégtételt élek meg vele minden nap. Tudtam, hogy létezik! Csak mindig rossz ajtón kopogtattam. Váratlanul jött, felnyitotta a szemem. Előző kapcsolatomban 45 kg voltam a végén. Többiben sem voltam jobban. Aztán jött ő és felbatorodva végre léptem. Végre tudom mi az hogy nőnek lenni. Mert férfi van mellettem. Van tartása, az értékrendje helyén van, hűséges, megértő, türelmes, segítő kész, szeret főzni és tud is. Támogató. Èn nagyon sérült vagyok. Terápiám mai napig tart. De már a pár hónap alatt sok sebem kezd begyógyulni. Sportos alkat, figyel is magára, igényes. Ő is sokat csalódott. Minden nap éreztetem vele mekkora kincs számomra. Megküzdöttünk egymasért. Vigyázok erre! Ehhez nekem is engednem kellett önmagamnak is hogy szerethessen valaki. Sajnos a sok seb miatt érzékeny vagyok es most kezdek lazulni. Paranoia, szorongás, sorolhatnám, nyilván okkal. Gyógyulok! Kívánom minden értelmes női társamnak, hogy nyíljon ki a szeme minél előbb és a sok béka közt találjon egy herceget! 😊😉

    2. Kedves Jani!

      Vagyunk páran ilyen lányok, nők, csak nem vagyunk túl népszerűek. Pedig nem vagyunk bányarémek, sőt! De nem vagyunk könnyen kaphatóak! És ez a mai világban nem túl népszerű.

    3. Valószínű akkor nem jött még veled szembe akit leirsz.. Mert van normalis.. Csak lehet túl sokszor átverték, és nemtud hinni benne, hogy nem csak pár éjszakára jó.. Ezek a pasik nem léteznek… Lehet ilyen vagy, csak későn nyilsz meg ezzel az oldaladdal.. Vagy nem is így állsz az elején hozzá.. Én is kerdezhetnem, hol vagytok normális pasik? De kérdezem én? Lehetek szép, kedves, okos… Stb.. De ha már van egy gyerek is mellettem akkor már csak pótlásra vagyok jó.. Ez a baj..

    4. Vannak még rendes, normális nők, akik a hagyományos értékrendet tartják követendőnek. Nem, nem azt, hogy a férfi ássa fel a kertet minden évben kétszer, hanem azt, hogy egy férfi legyen férfias. Nem is a külső jegyekre gondolok elsősorban, hogy legyen a cipője csónak méretű és minimum 180 cm magas, hanem legyen határozott, erős kezű, de nem erőszakos, legyen humora, lehessen rá számítani, legyen támasz a bajban – és ez fordítva is így kellene, hogy legyen – , lehessen vele nagyon-nagyon sok mindent csinálni ….kirándulni, moziba menni stb.
      Szerintem a mai világban az a legnagyobb baj, hogy nem szakítunk elég időt a másikra, valahogy nem is akarjuk megismerni a másikat, valahogy elszaladunk egymás mellett. És ez a baj, ezért nem találják meg a rendes nők a rendes pasikat.
      Remélem, azóta megtaláltad már a párod.

  14. A szerelmet nem keresni kell! Az legváratlanabb pillanatokban jön. Úgy látszik senki nem érti a lényeget. Egy párnak nem a hibáit/ hiányát kell látni… ki kell egészíteni őt. Mindneki arról papolni, hogy ez milyen, amaz amolyan, de elmentek az apróságok felett. Egyszer csak magatok elé kell nézni, fejeteket nem fenn hordani. Nem külsőt látni, hanem a belsőt. Nem a múltban vagyunk, már több az elvárás, de az istenit is, miért hallgattok az Internetre? A közvéleményre? Miért fontos az Internetre kirakni, kivel, mikor jöttél össze, vagy képeket megosztani? EZ a te örömöd. Nem létezik olyan, hogy az ember minden nap egy szál rózsával várná a munkahelye előtt kedvesét! Ez mind csak duma! Nem vagyunk Rómeó és Júlia. Mi tudjuk mi a jó magunknak, el kell fogadnunk a dolgokat, nem útálkozni se nem gúnyolódni. A szerelem mi könyvekben van, filmekben vagy interneten nagyon ritka. Neked kell a legtöbbet kihozni belőle, élj egy boldog regényt, s meglásd, minden sokkal jobb lesz.

  15. S ki mond szépet,
    Csúnyát tesz.
    Mi mind itt vagyunk,
    Viszont ti a tökéletesre vártok!
    Dús keblekre,
    Vékony csípőre,
    Felhőtlen mosolyra,
    Győnyőrű arcra.
    Viszont nem látjátok meg,
    Mikor valaki tényleg szeret.
    Bántjátok, csaljátok,
    Csak mert nem tökéletes.
    Miért mi legyünk azok,
    Kiknek szenvedniük kell?
    Ti is lehettek a padlón,
    Mint mi, mikor szóval töritek,
    Gyalázzátok meg lelkünket.
    Fogd meg magad,
    S ne álmodozz.
    Ne mi legyünk a hibásak,
    Ha múltadban rossz ért.
    Ne hasonlíts minket modellekre,
    S ne szeresd más testét.
    Ha kapcsolatod tönkremegy,
    Gondold végig hol a hiba,
    Próbáld helyrehozni,
    Ha be is szakad a talaj.
    Nők, s férfiak,
    Mind két nem hibás,
    Nincs értelme ennek sem,
    De talán végre valaki átlát a szitán.

  16. Létezik ilyen férfi? 😱Hol? 38 éves vagyok, és eddig nem mondhatnám, hogy túl sok, a fenti leírásnak megfelelő férfit láttam volna. Pedig ezek az értékrendek élnek, csak nem biztos, hogy plázacica külsőbe csomagolva.

    1. Kedves Dorottya!
      Pedig itt vagyunk, velem akár még beszélgetni is el lehetne kezdeni 😀
      Mert én meg a normális nőket nem találom XD

  17. Ugyan már, kérem! Ilyen férfi a mai világban nem létezik. Vagy csúf, mint az ördög és az anyukájával él 40 évesen. Az utolsó srác, aki a randira virággal érkezett, FOGATLAN VOLT! Úgy meredtem rá, mintha szellemet látnék. A többi 50-nek a 3. levélváltásra az a kérdése, hogy milyen vagyok a szexben és “hozzád vagy hozzám?”. Ilyen ferfiak vannak ma. Sajnos.

  18. Én 56 éves vagyok . feladom . Biztosan vannak normális nők de valahol máshol. Elsorvadtak az értékrendek. Ma nem sikk udvarolni egy randira virággal menni. Miért? Nem értem. Ez már nem tetszik a nőknek . Ne vegye sértésnek senki , de az anyagiakon , és az érzelem nélküli kapcsolaton kívül a legtöbb korombelit nem érdekel semmi. Lehet nem is olyan rossz egyedül ? Dehogynem.

  19. Kedves hölgyek,
    Léteznek ilyen srácok, ahogyan bizonyára léteznek ilyen lányok is. De persze mindkét nemnek szól, hogy ki kell mozdulni otthonról, mert nem fog becsöngetni az ajtódon. És ha ezt megteszed, akkor pedig tessék szépen nyitott szemmel járni és jeleket adni. Férfi oldalról az a tapasztalatom, hogy ha egy nő el is megy valamerre, akkor is egy lánysereggel veszi körbe magát és senki felé nem küld jeleket.
    Várod, hogy a nagy Ő odajöjjön hozzád és legyen nagyon magabiztos.
    De hát hölgyeim a normális pasik, akikről itt szó volt, nem lépnek amíg nem kapnak jeleket. Lépnek helyettük az igazi mancsók, akik valóban átvernek. És miattuk hallgatjuk, hogy minden Pasi hazug, csaló stb.
    Szóval lányok. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a srác oda tudjon menni hozzád.
    Ha pedig az a baj, hogy nem mernek megszólítani a srácok?
    Ülj ki a Deákra egy padra csak fél órára. Lehetőleg ne a telefonoddal szórakozz, hanem figyeld az embereket. Meg fogsz lepődni.

    1. Vannak ilyen lányok, de ha már nem veszitek a jeleket, akkor kénytelen vagyok kezdemènyezni, de nem úgy, hogy èn hívlak el randizni, hanem felteszem neked a kérdèst, hogy mégis mikor hívsz el randira, vagy a telefonszámom nem-e kellene. Mindezt szépen finoman becsomagolva, ugyanakkor fèlreérthetetlenül őszintén, de nem tolakodó módon. Tudom azt, hogy nem vagyok közömbös neked, de ha figyelsz te is láthatod, hogy te sem nekem. Reakció az, hogy megijedsz, mert kicsit nagyobb az önbizalmam mint neked.
      U.i.: Vagyunk még normális nők, de ha nincs fogad (legalább elől) ès gombás a kezeden a köröm, piszkos a ruhád (nem arra gondolok, hogy munkában összekened magad, mert mondjuk autószerelő vagy), akkor biztosan nem fogunk szóba állni veled.

  20. hahaha 😀 Nagyon viccesek az ilyen írások..
    Mindkét oldalon nőknél és férfiaknál is megvannak a szenvedő felek, akiket nem csak a felszínes kapcsolatok érdekelnek hanem komolyabb lelki kötődésre vágynak.
    Ami nagyon érdekes, hogy nekem volt ilyen pasim. Érzelmekben valóban sokat nyújtott.. az már más kérdés hogy nagyon szépen eléldegélt a pénzemből és kb. semmibe nem szállt bele 😀 Így a minimumnak érezte szerintem hogy kedves hozzám és legalább a háztatásban segít. De bármilyen anyagi gond volt azt én oldottam meg mert rá nem lehetett számítani. Hiába próbáltam ösztönözni segíteni őt munka szinten…kényelmes volt és “rám adta a nadrágot”. Persze, hogy egy idő után a nő úgy gondolja nem viszi előre az életét egy ilyen férfi, mert kedvesnek kedves de sajnos nem 2 lábbal a földön állt, lassan megszakadtam… Persze ez csak 1 eset. Ugyanakkor én normális lány vagyok szerintem. Dolgozok, főzök , mosok, vasalok, vannak barátaim és vannak erkölcseim. De kihasználni nem hagytam magam. Bocsi. Jelenleg egy olyan párom van akivel közösen visszük a terheket és együtt dolgozunk a jövőnkön. Lehet hogy ő nem “babusgat” annyit, viszont így is érzem, hogy nagyon szeret. Mindenkinek más az értékrendje. A kedvesség sajnos nem minden.

  21. “Csak már kiirtjátok belőle a hitet, a bizalmat, és a pozitív hozzáállást…”
    Ez ugyanúgy igaz mindkét nemre és lassan már én is itt tartok 2 év egyedüllét után, amikor is a pasi vagy nem tudja eldönteni, hogy mit akar vagy pedig most épp nem akar kapcsolatot.

  22. Elbújva egy álarc mögé, hogy többet ne tudják bántani a férfinek csúfolt gerinctelenek, remélve, hogy egyszer jön valaki aki pofon helyet virágot vagy csókot ad….

  23. A probléma az, hogy a fentebb említett lány személyisége és tulajdonságai mellé egy szép szőke hajat, hatalmas csillogó szemeket, szép, formás lapos hasat és izmos, hosszú lábakat rendelnek. Persze értem én, hogy nem mindenkinek vonzó egy lány +40 kg-val és nem is szeretném beskatulyázni a szép és csinos lányokat, csak annyit szeretnék mondani, hogy a fiúknak el kéne dönteni, hogy mutogatni való modellt keresnek, avagy értékekkel teli lányt, akiben meg van az a bizonyos “plussz”. A “tökéletes” külsejű tömeglányok úgy akarnak elvontak és művészlelkek lenni, hogy klisét csinálnak a szokatlanból.
    Akinek pedig nincs “ toppos” külseje azt vagy nem szólítjátok le kedves srácok, vagy az önbizalomhiányos lányt kihasználjátok, majd egy “bocsi, mégsem vagy az esetem” mondattal elintézitek…

    Szóval ott vannak ezek a lányok, ahol el tudsz tekinteni attól, hogy nem kapsz maximális külsőt, csak egy társat, aki megpecsételi az életed…:)

    1. Szia! Értelek. De mégsem.

      A normális férfiak nem gondolják ezt. De ha csak a külsőről beszélünk, akkor mindkét fél tehetne érte, hogy ne legyen rajta az a +40kg felesleg. Az embernek nem alaptermészete a csúfság és kövérség. Mindenért meg kell dolgozni. Tenni kell a boldogságért és a harmóniáért minden téren. Pusztán azzal a dumával előállni, hogy ha szeretsz akkor a + nagyon sok kilóval is szeressél…ez így ebben a formában nagyon nem korrekt.

      Vannak normális férfiak! És nem minden a külső! És kell a kedves félénk lány is. Óriási tévedés ez az általánosítós minden férfi gonosz szöveg.

      De, amikor választani kell…… ugye érted?

      Van mit tanulnunk még.

    2. Szép szőke haj, hatalmas csillogó szemek, szép, formás lapos has és izmos, hosszú láb, na ez mind pipa! De abban a pillanatban amikor rájönnek, hogy nem vagy tyúk eszű, már semmit sem ér a külső. Amint kiderül, hogy 2 diplomás nő vagy, már csak a porfelhőt látod mögöttük. Lehetsz duci, vagy karcsú, hibát mindig tudnak találni benned. De szerintem ne érdekeljen, mert valahol csak van olyan pasi akit nem érdekel mindez. Ja és a “toppos” külsejű csajokat sem szólítják le, vagy ha igen szinte mindig elvárás a 10-es IQ. (Ami igazán sértő!)

      1. Ez hulyeseg. Az okos nokkel semmi baj nincs, az okoskodoak es a diplomaikra vergodoek viszont irritaloak. 😀
        Ha egy ferfi teszi ugyanezt, az is biztos irritalo, bar en rohogni szoktam, ha szomszed asztaltol ilyesmit hallok…

      2. Kifejezetten igényelném hogy egy nő ne legyen tyúkeszű. Amit leírtál Magadról, azt sugallja hogy Veled beszélgetni is lehet. Továbbá hogy tisztában vagy az értékeiddel. Nekem ez szimpatikus. Meglátjuk reagálsz-e. takemecloser@gmail.com

  24. na ezek a mai normalis pasik elerhetetlenek. mindegy hova megyek ismerosokkel, egyedul egyszeruen mar nem divat a leszolitas 30 folott vagy nem tudom, sok ismerosom mondja aki szuper pasi amugy, hogy nincs kedve a nemleges valaszhoz. hat uzenem a normalis pasiknak (ismerosok is :D), hogy ne legyetek beszariak es ne otthon uljetek szidva a k****kat mert ezzel a tarsadalom nem lesz elorebb, na meg en se.

    1. 30as not ki az isten szolitana le, de komolyan… Csaladot 20as novel kell tervezni, de annak is inkabb az also zonajan, aki ezt a korszakat elszuttyogta egyetem/erasmus stb hulyesegekkel, hat pech, magara vessen.

      1. Kedves Attila!
        Bocsanat, hogy belekotyogok, de tetszett, amit elozoleg irtal (es a ferjemet is Attilanak hivjak :). Ezzel az utobbi irasoddal azonban egyaltalan nem ertek egyet. Jo szandekbol mondom, ha csaladot akarsz, ki ne hagyd a 20-as evek vegen, vagy akar 30-as noket. Ok ugyanis mar jo esellyel csaladot akarnak. Ez sokkal kevesbe igaz a 20-as evek elejen jaro lanyokra (tisztelet a kivetelnek.)
        Az egyetemet es erasmust hulyesegnek tartani pedig eleg nagy hulyeseg.
        U.i. 28 evesen ismertem meg a ferjemet, 20 eve vagyunk egyutt es 3 gyermekunk van.

  25. Itt várok 30 éve egy ilyen férfire… még egy sem volt ilyen … közben már elmultam 50. Hol van egy ilyen férfi???

    1. OLYAN NEM VOLT ÉS NEM IS LESSZ AKI MINDENKINEK MINDEN SZEMPONTBŐL MEGFELELNE….MINDEN NAP,,, ÉS MINDEN TÉREN VÁLTOZUNK…. SAJNOS VAGY NEM KÉT EGYFORMA NAP SEM LÉTEZIK DE EMBER SEM……

  26. Kevés a normális ember manapság, minden csak a külsőségekről szól. Gyakorlatilag a normális lányokat kiírtják a nem normális pasik. És az ember egy idő után már kezdi feladni.

  27. Ez egy sokrétű dolog, és mindkét nem küzd ezzel a kérdéssel, de szerintem hinni kell. Akkor is hinni, amikor nagyon nehéz. Nem hagyni, hogy kialudjon a láng. Hogy elhallgasson a lelkünk.
    Én teszem azt sokszor elképzelem az érzést, és a pillanatot, ezzel táplálom a reményt, és noha randizgatok, ismerkedem, görcsölök, mellényúlok.. a szívemet majd csak Neki adom oda. ?

    Szóval fel a fejjel, fel a képzelettel, és nyitott szívvel.

    1. Ezzel csak egy problémám van. Ilyen pasi nem létezik. Sajnos. Én még nem találkoztam ilyennel, amit őszintém, tiszta szívből fájlalok.

        1. De igen létezik ilyen férfi csak azt a nők kihasználják és hülyének nézik!
          Az írással kapcsolatban megjegyezném hogy profin tudok vasalni és ruhát hajtogatni is.
          17 éves korom óta külön lakok a szüleimtől. Mosok, főzök, takarítok, bevásárlok, háztartást vezetek meg mindent.
          Sajnos tapasztalat hogy nagyon sok helyen a lelkem is kitettem, de még sem értékelték. Csalódás csalódást követett folyamatosan, de sosem adtam fel. Nincsenek nagy igényeim csupán normális kapcsolatra vágyom. Jelenleg is van barátnőm rövid ideje.
          Sajnos egyáltalán nem egyszerű egy normális tartós párkapcsolatot létre hozni. Általában egy két hónap után mindig kiderült hogy ki mennyit ér, aztán legtöbbször vége is lett.
          Vannak normális nők és normális férfiak is, csak meg kell találni őket.
          Lehet hogy épp egy olyan mellett szenvednek, aki semmibe sem nézi azt amit értük tesznek.
          Sose adjátok fel! 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük