Kedves Ex-feleség!
Igen, jól olvasod: ex! Mert bármennyire is azt hiszed még mindig, hogy közöd van hozzá, tévedsz. Ti már elváltatok, mint férfi és nő. És most már az ÉN férjem!
Természetesen én aláírom, hogy a közös gyermek összeköt benneteket. De csak az ő dolgai, és más nem.
Nagyon sajnálom, hogy neked azóta sincs senkid, bármennyire is amiatt váltatok el, hogy te kiléptél egy (sokadik) másik férfi miatt. Akinek sajnos, amikor már nem voltál férjnél, nem voltál annyira érdekes és fontos, hogy együtt legyetek. Valószínűleg a titkos légyottok jobban feküdtek neki…
De nem tudhatjuk, mi történt, csak a tényeket látjuk.
Tényleg, őszintén sajnálom, hogy egyedül vagy.
Mert ha végre már lenne valakid, akkor nem velünk és az én férjemmel foglalkoznál!
Lehet, hogy akkor a magánéleti dolgaidat nem az én férjemmel osztanád meg, más hiányában.
Nem neki küldözgetnél régi fotókat például, hanem boldogan élnél a kedveseddel.
Az egyik legnagyobb boldogság lenne a számunkra,
ha téged is boldog kapcsolatban látnánk.
De sajnos amikor a gyermeketek nálunk van, akkor ahelyett, hogy örülnél annak, hogy mi jóban vagyunk és úgy gondoskodom róla és szeretem, mintha a saját gyerekem lenne, te mocskolsz engem.
Tudom, hogy utálsz.
És ez alapjáraton nem is érdekelne, de te mindent megteszel,
hogy éket fúrj közénk a férjemmel, a gyereken keresztül is.
Tudom, hogy fáj neked, hogy a gyerek szeret engem és mindig nagyon jól elvagyunk.
S te ahelyett, hogy örülnél neki, kifaggatod őt pontról pontra a láthatások után, kivel mit beszélt, ki mit mondott, hogyan „viselkedett” az apja és én, egymással is. Aztán az első adandó alkalommal igyekszel felhasználni ezt, gyakran úgy, hogy a gyerek élménybeszámolóját elferdíted.
Tudom, hogy fáj neked, hogy nincs kinek elmondanod a dolgaidat,
hiszen a barátnők is folyamatosan cserélődnek körülötted.
Tudom, hogy sokszor egyedül vagy akkor, amikor apás hétvége van. És átérzem, hogy rossz lehet egyedül.
Egy pontig biztos jó, fel lehet töltődni, csak amikor egyedül fekszel le és kelsz fel reggel nap mint nap, az egy idő után rohadtul magányossá tesz.
Tudom, hogy féltékeny vagy rám,
mert boldog vagyok.
Boldog vagyok azzal az emberrel, akivel te nem tudtál. És fáj neked, hogy őt is boldognak látod.
Hiszen neked kéne boldognak lenned,
mert te rúgtad fel a házasságotokat!
De az élet mást hozott…
Én valóban, őszintén örülnék, ha találnál magadnak valakit.
Ha tudnálak, befizetnélek egy társkereső oldalra is, de ez nélküled nem nagyon kivitelezhető. De bárcsak megtehetném!
És bármennyire is azt hiszed, hogy én utállak, tévedsz.
Én sajnállak.
És az rosszabb, mintha utálnálak.
A feleség
