Szabadságot pénzért – az én Gileádom

Apám mindig azt mondta: amíg az én kenyeremet eszed, azt csinálod, amit mondok!

Lefordítva azt jelentette: kussoljak, és ne legyenek saját döntéseim, hisz az ő pénzéből élek.

Így kussoltam. És tettem, amit mondott. Többnyire. Amúgy sem voltam az a lázadó fajta. Jól bírtam a kalitkát. Tiniként ugyan próbálgattam a szárnyaim, de apám hamar letörte őket.

Aztán párt választottam – kiköpött apámat.

Ő is elvárta, hogy engedelmes legyek.

Időre készítettem az ételt, kívánalomnak megfelelően rendeztem be és takarítottam ki a lakást.
Csinosan felöltöztem, ha meg kellett jelenni valahol, szépen beszéltem, ha kérdeztek, és hallgattam udvariasan, ha nem.
Tökéletesen idomított pincsikutya voltam – bársonyfotelben.
Megszoktam.

Nem tetszettek a túl modern bútorok, jobban szerettem volna egy puha, kényelmes kuckót és gyűlöltem a hangversenyeket, mert modern zenéket hallgattam szívesen.

Szerettem volna a sok saláta helyett jó zsíros szalonnát enni, hagymával, és szerettem volna rövid hajat a hosszú helyet.

De a férjem mást akart.
Így megszoktam a modern bútorokat, a hangversenyeket és a salátát, és letettem a fiús hajról meg a hagymáról.  Egy nőnek úgysem lehet hagymaszagú a lehelete.

Mindenben úgy viselkedtem, ahogy elvárták tőlem.

Látszólag tökéletes volt az életem: tökéletes férj, tökéletes anyagi háttér, tökéletes körülmények. És még dolgoznom sem kellett.

Irigylésre méltó életem volt. Mindenki szerint.

Sokszor volt teher a sok megkötés, de a kényelem és a megszokás visszatartott. Szerettem, hogy mindenem megvan. Szerettem, hogy nincs olyan, amit nem vehetek meg.
Volt pénzem – a szabad akaratommal fizettem érte.

Tökéletesen idomított életem zökkenőmentes lett volna… Egyetlen dologban azonban nem tudtam a férjem kedvére tenni.

Nem estem parancsra teherbe.

Hónapokig próbálkoztunk, hiába. A férjem az első időben nem szólt, aztán elkezdett az alkalmatlanságomra megjegyzéseket tenni.

Két év után adta be a válókeresetet. Kidobott az aranykalitkából.

Megszabadultam a sok megkötéstől. Most már hallgathatok modern zenét. Ehetek szalonnát hagymával. Lehetnek puha párnáim.

De inkább visszamennék. Adnám a szabadságom a pénzért. Így most új aranykalitkát keresek.

Olvasói levél

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.