You are currently viewing Szeretlek… Csak így, egyszerűen

Szeretlek… Csak így, egyszerűen

  • Olvasási idő:olvasási idő: 3 perc
  • Bejegyzés kategória:#egyésmás
  • Ezen hozzászólások közzététele: 0 hozzászólás

Jöhetnék azzal a szöveggel, hogy én vagyok az erős férfi, vagyis Férfi, aki annyira szuperhős, hogy egy csapással intézi el a gonosz sárkányt, meg a kíváncsiskodó szomszéd nénit.


Nem fogom ezt a dumát tolni, mert nem vagyok az.

Tudom, hogy biztonságra vágysz, és arra, hogy ha megígérem neked, hogy minden rendbe jön, akkor az úgy is legyen.

Hidd el, nagyon szeretném, ha ez valóban így lenne,

de én is csak ember vagyok.

Ember, akit egy csomó kudarc ér, és olyankor ugyanúgy elbizonytalanodik, mint te.

Csak én nem mutatom, mert már az oviban is az volt a szlogen, hogy a srácok erősek.

De tudod, tele vagyok kétségekkel.

Előbb vezetnek az ösztöneim és a megérzéseim, mintsem az a tulajdonság, amit valami barom kitalált egy lányregényben, és a nők azóta hiszik, hogy mi olyan kemények vagyunk, mint Tarzan talpa.

Fogalmam sincsen, hogy mit hoz a holnap, és a necces helyzetekben én is félek, de álarc mögé bújok.

Egy olyan álarc mögé, amit már annyiszor használtam, hogy azt hiszem, én vagyok. Pedig nem.

Próbálok megfelelni mindennek és mindenkinek.

Egyszerre szeretnék deltás,

romantikus és lánglelkű férfi lenni.

(Na jó, azt sem bánnám, ha valaki rajzolna alám egy fehér lovat, amit még megülni is képes vagyok.)

De nem megy.

Mert ember vagyok. Ember, aki ha megfeszül, akkor sem tudja felvenni a versenyt azzal az ideállal, amit a mai nőknek tálcán nyomatnak.

Nincs kockahasam, de nem rinyálok, ha fizikai melót kell végeznem.

Lehet, hogy elfelejtem a megismerkedésünk dátumának az időpontját,

de azt soha, ahogy akkor rám néztél.

Nem tudom, hogy melyik hajbalzsamot használod, de magamtól bemegyek a drogériába, hogy meglepjelek egy női izével.

Nincsenek tökéletes barátaim, de mindegyik ugrana, ha én nem tudnék a segítségedre sietni.

Nem emlékszem mindenre, amit mondasz, de újra rákérdezek, hogy jobban megismerjelek.

És nem folytatom önmagam fényezését, inkább annyit mondok, hogy van egy csomó jellembeli hibám! Meg egy átlagos életem. 

És egy érző szívem.

Egy érző szívem, amely ezeket az ügyetlen sorokat

csak neked írja.

Mert szeret. Csak így, egyszerűen.

Kockahas és tökéletes jellemvonások nélkül.

Őszintén.

 Hegyi László
Férfi titkok

 

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?