Sziesztázz minden nap, ha egészséges akarsz lenni!

Óvodás koromban volt utoljára szokásom délután aludni. Vagy legalábbis pihenni ebéd után, mert emlékeim szerint nem nagyon aludtam. Kivéve egyszer, amikor olyan mély álomba merültem, hogy nem ébresztettek fel az óvónénik, mikor jöttek értünk a szüleink.

Mivel közel laktunk az ovihoz, mondták, hogy visszajönnek értem később, ha kialudtam magam. Namármost, amikor felébredtem és tudatosult bennem, hogy otthagytak, a tesóim meg már otthon, totál kiakadtam, hogy miért nem ébresztettek fel…

Ez így volt nagyon sokáig. Viszont ma már azon akadok ki inkább, ha felébresztenek édes álmomból…

Volt szerencsém jó pár éve kicsit hosszabb időt töltenem Dél-Spanyolországban, egészen pontosan Andalúziában. Ott mindenki sziesztázik ebéd után. Nekem furcsa volt, és nem is nagyon tudtam élni vele. De mivel mindenki eltűnt ebéd után, így én is bementem a kis szobámba és csöndben próbáltam elfoglalni magam. Néha engem is elnyomott az álom, de aztán ébredés után csak nyomottabb voltam, szóval igyekeztem együtt élni a sziesztával alvás nélkül.

Spanyol barátom pedig többéves magyarországi tartózkodása alatt sem tett le erről a szokásáról. Olyannyira, hogy képes volt bárhol, akár egy padon eltölteni a „szent időt”. Nem is merte zavarni senki. Ez volt a „kis szieszta”, amit ők bárhol, egy fotelban-kanapén-padon űznek, rövidebb ideig. Amolyan szunyókálás-féle.

Aztán van a „nagy-szieszta”, amit pedig akár pizsamában, de biztosan ágyban fekve, hosszabb ideig élveznek.

Egyszer megkérdeztem tőle, hogy az öregedés jeleinek tudható-e be, hogy egy ideje ebéd után muszáj kb.15-20 pecet pihennem, mert ha nem, akkor nem fog úgy az agyam. És szűk félórányi sziesztázás után viszont még aktívabban tudok dolgozni, mint délelőtt. Azt válaszolta, hogy dehogyis az öregedés jele, ez teljesen normális és főleg egészséges! És akarta is már kérdezni, mitől vagyok én egyre fiatalabb, mert azt hitte, fotoshopolva vannak a Fb-on a képeim…De most hogy lát –és ugye elmondtam, hogy sziesztázom- már tudja az okát.

Na, ezen felbuzdulva utána olvastam a szieszta jótékony, egészségre gyakorolt hatásainak. Döbbenetes adatokat találtam!

A NASA pilótáin, illetve a Harvard kutatói 24 ezer görög önkéntesen végeztek kísérleteket a témával kapcsolatban, és megállapították, hogy a legalább heti háromszori szieszta:

  • 54%-al növeli az éberséget
  • 34%-al fokozza a teljesítményt
  • 37%-al csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát
  • akiknek csak 10 perc adatik meg, náluk is 12%-kal csökken a szívbetegségek rizikója
  • javítja a memóriát, segít a koncentrálásban
  • hatékony a stroke ellen
  • hangulatjavító
  • segít a fogyókúrában!

De fontos pár alapszabályt betartani, hogy a fentiek teljesüljenek:

  • a szunyókálás időtartama 10 és 40 perc között legyen: kevesebbnek nincs értelme, a több pedig felboríthatja a bioritmust, illetve egészségügyi szempontból is ellenkező hatást válthat ki
  • aki egyébként is nehezen alszik el este, az ne erőltesse a sziesztát
  • az állandó napközbeni álmosság utalhat pajzsmirigy problémára vagy depresszióra is!

Az is kiderült a kutakodásom során, hogy nem csak Spanyolországban, hanem a mediterrán országok (Olaszország, Görögország, Portugália, Horvátország) mellett az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Japánban is elterjedt az ebéd utáni pihenő!

Einstein, Napóleon és Edison is élt vele, lehet, hogy ez volt a sikerük titka?

Nálunk meg mindenki húzza az igát ebédidőben is, és egyben vezetjük a szív-és érrendszeri betegségek általi halálozási statisztikát is…

Szóval inkább sziesztára fel, főleg, hogy az ebéd után elfogyasztott kávé hatóideje is kb. 30 perc, így simán belefér! (na meg az is, hogy elolvastassuk a főnökünkkel a cikket, hogy áldását adja erre az egészségmegóvó időtöltésre!)

Tomkó Bori

(kezdőkép: Unsplash)

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük