Társas magány

Kapcsolatban.

Egy életforma, egy  státusz a facebook-on… Egy szó, egy állapot, és számtalan pillanat.

Egy kapcsolatban élőnek minden sokkal egyszerűbb. Ezért vágyik rá mindenki, és mert az ember társas lény.
Egy kapcsolatban az ember nincs egyedül, van kire számítania, van akivel megbeszélhet mindent – jót és rosszat – van, akivel megoszthatja az örömöket, gondokat.

Vannak viták, de van nevetés, van zaj és van csend, van öröm és bánat, közös ágy, simogatások. És van a közös út.

Egy kapcsolatban nem kell egyedül dönteni, nem kell egyedül felelősséget vállalni.
Van, aki veled együtt cipeli fel a nehéz szatyrokat a boltból. És neveli a gyereket. És kicseréli a villanykörtét, amíg te elmosogatsz.

Igen, hihetnénk, aki kapcsolatban él annak van egy társa, akivel minden könnyebb és boldogabb.

De létezik egy állapot a kapcsolaton belül, egy élethelyzet, amit nem szokás a kirakatba kitenni. Amiről mindenki mélyen hallgat, amit mindenki elkendőz. Csak az érzi, aki benne él.

Ahol van közös négy fal, de nincs közös élet, ahol vannak utak, amik már nem együtt, csak egymás mellett futnak. Ahol van öröm és bánat, de azok sem közösek már, sem a nevetés, sem a nehézségek.

Társas magány.

Egy légtér, mégis két külön világ. Együtt, mégis külön. Nincs beszéd, csak néma vacsorák. Csak villózó kék fény, csak hideg ágy. Nincs beszéd, csak közös gyerek, közös számlák.

Együtt, mégis borzasztóan egyedül.

K.O.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.