Tippek a sikeres albérletvadászathoz

A felvételi ponthatárok közzététele után hagyományosan felbolydul a bérelhető lakások piaca, hiszen sok leendő elsőévesnek kell lakhatást keresnie az egyetem, főiskola közelében, ráadásul számos olyan hallgatónak is laknia kell valahol, aki a tanulmányi eredményei alapján immár nem jogosult kollégiumi elhelyezésre.

A leendő bérlők számára a sikeres „albérletvadászathoz” Magyarország vezető ingatlanfejlesztője, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia szakértője ad tanácsokat.

„Az első és legfontosabb az, hogy a lehető legrészletesebb, mindkét fél érdekeit védő szerződés szülessen a bérbeadó és a bérlő között, amely lehetőleg az összes, esetlegesen előforduló probléma és vitás kérdés esetére megfelelő iránymutatást ad” – tanácsolja Fodor Gabriella, a Cordia által felépített új lakások bérbeadásával és berendezésével foglalkozó Cordia Property Management vezetője.

Mivel nagy a kereslet a reális áron elérhető, jó helyen lévő kiadó otthonok iránt, a leendő bérlőnek arról kell meggyőznie a tulajdonost, hogy pontosan fizető, „jó gazdája” lesz a lakásnak.

Sok tulajdonos azért keres női bérlőt, mert azt feltételezik, hogy ők rendszeretőbbek, szolidabbak. A férfiak számára az lehet ebből a tanulság, hogy jó pontokat szerezhetnek a bérbeadónál, ha hangsúlyozzák, hogy rendszeresen takarítanak, nem zavarják házibulikkal a szomszédokat.

„A tulajdonos szemszögéből nézve jó jel, ha az érdeklődő elmondja, honnan kap anyagi segítséget, mit dolgozik a tanulás mellett, illetve rákérdez a lakhatással együtt járó szabályokra és érdeklik a részletek: hová kell levinni a szemetet, hogyan kell fizetni a közös költséget, hogyan működik a mosógép, stb.” – mondja a szakértő.

Nem kevésbé fontos, hogy a bérlő meggyőződjön arról, hogy a kiszemelt lakást valóban a tulajdonos vagy annak tényleges megbízottja adja ki. Érdemes tehát az interneten lekérni a lakás tulajdoni lapját, a megbízottat pedig arra kérni, hogy igazolja, jogosan jár el a bérbeadás során a tulajdonost képviselve. Bár még a fűtési szezon messze van, szintén fontos, hogy a bérlő tisztában legyen azzal, milyen fűtés van a lakásban, a fűtőberendezések milyen állapotban vannak és mekkora – számlákkal alátámasztott – fűtésköltségre számíthat.

Bármit megtehet a tulajdonos?

A bérlők örök félelme, hogy a tulajdonos bármikor kirakhatja, mert eladja a lakást, vagy ő maga költözne be. E kellemetlen helyzet ellen véd, ha a szerződésben egyrészt a felek ésszerű felmondási időt rögzítenek, ha pedig a tulajdonos a határozott idejű szerződést idő előtt mondaná fel, a kaució kétszeresét fizeti vissza kárpótlásként a bérlőnek.

Célszerű megállapodni abban is, hogy a tulajdonos vagy bérbeadó évi 2, de legfeljebb 4 alkalommal ellenőrzi személyesen is az ingatlan állapotát.

Fontos, hogy a tulajdonos a bérlő távollétében és tudta nélkül nem mehet be a lakásba, hacsak nincs szó vészhelyzetről, rendkívüli káreseményről, vagy arról, hogy a bérlő nem fizeti a bérleti díjat és meg kell arról győződni, hogy egyáltalán ott lakik-e még.

Mire jó a kaució?

Mindkét fél érdeke, hogy a beköltözéskor vegyünk fel tételes leltárt a lakás berendezési tárgyairól és rögzítsük azok állapotát is, akár fotókkal dokumentálva, és ugyanezt tegyük meg a kiköltözéskor is. Ha a berendezés vagy az ingatlan állapotában jelentős romlás következik be, a kár megtérítésére a tulajdonos igénybe veheti a kauciót.

A kaució intézménye a tulajdonost védi, így nem jó ötlet beleszámítani az utolsó hónapok lakbérébe, vagyis a szerződés végén lelakhatóvá tenni.

„Nem fair a kauciót felhasználni a normál, természetes elhasználódásból fakadó karbantartások fedezetére. Ha tehát kiköltözéskor minden rendben van, a tulajdonos nem tarthatja meg mondvacsinált okokkal a kauciót, az visszajár a bérlőnek” – húzza alá a Cordia szakértője.

Hogyan fizessük a rezsiszámlákat?

Számos vita megelőzhető azzal, ha a közműveket nem íratják át a felek a bérlő nevére. Ha ugyanis minden a tulajdonos nevén marad, szükség esetén bármikor eljárhat, ügyet intézhet és informálódhat a szolgáltatónál.

A rezsiszámlák befizetését a tulajdonos intézze, a fogyasztás ellenértékét pedig a számla ellenében kérje el a bérlőtől.

Az is jó módszer lehet, ha a bérlő havi átalányt fizet és a különbözetet évente elszámolja a bérbeadóval.

Az internet-, televízió- és telefon-előfizetést ugyanakkor a bérlő nevére érdemes kötni úgy, hogy a szerződésben kikötjük, hogy a kauciót akkor kapja vissza, ha bemutatja a szolgáltatás lemondását igazoló dokumentumot. E megoldásra azért van szükség, mert ha egy adott lakcímen már két-három nemfizető ügyféllel járt pórul a szolgáltató, a jövőben nem fog arra a lakásra új szerződést kötni.

Ki intézze a javításokat?

A szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a javíttatásról pl. 10 napon belül kell gondoskodnia a bérbeadónak, lakhatást gátló tényező esetén – azaz ha a lakásban nincs víz vagy fűtés – pedig 3 napon belül. Ha utóbbi probléma ennél huzamosabb időn át fennáll, az a bérlő részéről azonnali felmondásra adhat okot, ebben az esetben pedig – ha a szerződésben előre rögzítették a felek – a kaució kétszerese jár vissza.

„A Cordia által menedzselt lakások esetében a hibabejelentéstől számított 24 órán belül kiérkeznek a helyszínre a szakemberek és elindítják a javítás folyamatát” – hívja fel a figyelmet Fodor Gabriella.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük