Az vagy, amit megeszel! –tartja a mondás. De nem mindegy azért, mivel eteted magad.
Egyre másra bukkannak fel a különböző irányzatok, amik a tuti egészséget hirdetik. Mindenféle diéták, amiktől tuti lefogysz. Aztán meg mégsem…
Akkor most mégsem válik be
mindenkinél minden?
Ez pont olyan, mint a horoszkóp. Az egész Földön nem lehet ugyanúgy igaz minden ugyanabban a csillagjegyben született emberre. Szerintem.
Annál azért sokkal jobban, pontosabban kell ismerni az illetőt.
Szóval a mindenféle csodaszerek sem csodaszerek ám! De ha divatos, akkor kell! Nehogy már nekem ne… gondolják sokan.
Már azok is glutén- és laktózmentesen táplálkoznak, akiknek ezzel semmi gondjuk nincs.
Szárnyal az „egészség” biznisz.
Egy ilyen termékeket forgalmazó nagykereskedésben szembesültem azzal, hogy ma már mindenből lehet lisztet csinálni például.
Banánliszt, gesztenyeliszt, kókuszliszt, amaránt liszt, konjac liszt (az meg mi?!), bambuszrost liszt, vörös szőlőmag liszt. Na de azért egyikből-másikból akkora mennyiség kellene ahhoz, hogy tényleg liszt legyen, hogy a világ összes termése kevés lenne.
Kissé parasztvakításnak tartom…
Az én gyerekkoromban volt liszt meg liszt. Meg cukor.
Oké, hogy nem egészséges.
Persze! Nagy mennyiségben nem is. De abban semmi sem!
Inkább egy kis gondolkodást javasolnék. Mindenből, de ésszel.
Trendi a goji-bogyó meg a chia-mag meg a quinoa, de ha a nagymamámnak mondtam volna ezeket, nézett volna rám, mint borjú az újkapura. Amúgy meg a legtöbbnek se íze, se bűze. Kipróbáltam őket, nem csak a levegőbe beszélek.
Nem jöttek be, de ez az én véleményem.
Persze,
mindenki egyen azt, amit akar,
de ne legyünk vonalasak, hogy csak ez a tuti jó, az meg nem.
Holnap meg, ami tegnap jó volt, az már fúúú de egészségtelen.
Csak mert hirtelen jött valami külföldről, és felkapták.
Gondoljuk már át, hogy mennyire különbözőek vagyunk, egyénileg is. Nem mindenkinek jó ugyanaz a gyógyszer, ugyanaz a terápia, ugyanaz a diéta, stb. Ezért veszélyes a gugliról gyógyítani magunkat meg mindenféle neten árult csodaszernek hinni.
Miért nem jó nekünk soha az, ami itt, nálunk megterem? Nem véletlen szerintem, hogy ahol élünk, az ott megtermő dolgok valók nekünk. A mi genetikánknak, szervezetünknek. Sokszor nem is tudjuk lebontani a távoli földrészekről jövő cuccokat.
A „közönséges” alma, körte, barack, dinnye, krumpli, tökfélék, hüvelyesek és még sok-sok hazai földi jó már snassz? Már csak a hangzatos nevű, divatos cuccok az egészségesek?
Ennyi kimondhatatlan nevű termékkel nem találkoztam még,
mint amennyi egy szimpla bevásárláson megtalál a legkisebb boltban is.
Nem beszélve arról, hogy úgy néznek rád a különböző fitneszguruk és „egészséges életmód” hirdetők rád, mint a véres rongyra, ha jó ízűen eszel egy kis kolbászt vagy szalonnát.
Miért ne ennék? Sokszor kenyér nélkül, zöldséggel eszem, de eszem.
És ha kitör rajtam valami nyavalya, akkor erős paprikát eszem, meg fokhagymát
(magyart és nem kínait), és pálinkával fertőtlenítek.
Nem a reklámokból ismert gyógyszereket tolom be, amik gyors gyógyulást ígérnek, közben meg kismillió mellékhatásuk van.
Ja, és életemben nem adtam ki még pénzt fogyókúrás „csodaszerekre”… Viszont rendszeresen járok szűrővizsgálatokra, a vérképem (is) tökéletes.
