Hagyományos karácsonyi menüre vágysz? Főznél valami igazán jót a családnak? Akkor adunk olyan remek recepteket Gáspár Beától, amik elfogyasztása után garantáltan mindenki megnyalja mind a tíz ujját!
Bea főztjét volt szerencsénk kóstolni Bea konyhája című szakácskönyvének bemutatóján. A vele készült interjút egyébként itt tudjátok elolvasni >>>
De most átadjuk a terepet az igazi ínyencségeknek:
Pontyhalászlé belsőségekkel
Egy évben egyszer eszem halászlevet, karácsonykor, mert nem túlzottan szeretem, de minden hónapban legalább egyszer készítem, mert a férjem egyik kedvenc étele.
HOZZÁVALÓK
1 nagy (kb. 2 kg) tükörponty só
2 nagy fej vöröshagyma
10 dkg sertészsír
1 kápia paprika
pirospaprika őrölt bors
1 nagy paradicsom
60 dkg halaprólék (ikra, haltej stb.)
A pontyot megtisztítom, kibelezem, és felszeletelem. A patkó alakú szeleteket besózom, és folpakkal lefedve a hűtőbe teszem.
A megtisztított, finomra vágott hagymát a zsírban üvegesre párolom. A kis kockákra aprított kápiát beleteszem, a tűzről lehúzom, és megszórom pirospaprikával. Beleteszem a hal fejét és azokat a részeit, amiket nem sikerült szépen felszeletelni. Átpirítom, megforgatom a hagymás alapon, azután ízesítem sóval, borssal, beleteszem a felszeletelt paradicsomot, és az egészet addig sütöm, míg a halhús le nem válik a csontjáról.
Amikor elkészült ez a halászléalap, leveszem a tűzről, a nagyobb csontokat kiszedegetem belőle, és a benne főtt halhúst botmixerrel pépesítem. Felöntöm vízzel, sózom, borsozom, belerakom a félretett patkókat és az aprólékot, és kb. 15 perc alatt készre főzöm.
Konfitált kacsacsomb káposztás nokedlivel és vörösboros almával
A konfitálás szó jól cseng a gasztronómia rajongóinak körében, ugyanis mostanában nagyon divatos konyhatechnológiai eljárás. Valami csodálatos újdonságnak is hihetnénk, de már nagyanyáink is alkalmazták, csak ők zsírban sütésnek hívták. Nincs is benne semmi titok: alacsony hőfok, és annyi zsiradék, hogy teljesen ellepje a húst. Az első borvacsorámra készítettem az alábbi káposztás nokedlivel és sült almával körített verziót. Elárulom, nagyon nagy sikere volt! Úgyhogy aki ezt teszi az asztalra, az kicsit úgy érezheti magát, mintha ott ülne egy Bea-féle borvacsorán.
HOZZÁVALÓK
4 kacsacomb
só, őrölt bors
2-2 ág friss rozmaring és kakukkfű
2 gerezd fokhagyma
1 fej vöröshagyma
1 kg kacsazsír (ha nincs, akkor napraforgóolaj, kb. 1 l)
a sült almához:
4 alma
4 kiskanál barna cukor
5 dkg vaj
2 evőkanál napraforgóolaj
1 dl vörösbor
a nokedlihez:
50 dkg finomliszt
4 tojás
1 kisebb fej (kb. 50 dkg) káposzta
só, őrölt bors
A megmosott, megtisztított kacsacombok mindkét felét sózom, borsozom, és egy mélyebb tepsibe rendezem. Melléjük rakom a rozmaring- és a kakukkfűágat, a megtisztított fokhagymát és a megtisztított, félbevágott hagymát. Ezután felöntöm annyi kacsazsírral vagy olajjal, hogy teljesen ellepje. A tepsit lefedem, és 120-130 °C-ra előmelegített sütőben 3-4 órát sütöm. Ha kész, kiszedem, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, és tálalás előtt grill fokozaton, 220 °C-on bőrös felüket megpirítom.
Amíg a kacsa sül, az almákat megmosom, magházukat kimetszem, húsukat négybe vágom. A cukrot a vaj és az olaj keverékén karamellizálom, beleforgatom az almacikkeket, felöntöm a vörösborral, és 2-3 percig sütöm.
A nokedlihez a lisztet a tojással összekeverem, és annyi vizet adok hozzá, amennyit felvesz. Lobogva forró sós vízbe szaggatom, majd amikor megfőtt, leszűröm.
A káposztát aprítógépben vagy reszelővel felaprítom, és a combok alól kivett 2-3 evőkanál kacsazsíron megpirítom. Sózom, borsozom (ízlés szerint egy kevés cukrot is tehetünk bele), azután a kész nokedlit beleforgatom.
A ropogós kacsacombokat a káposztás galuskával és a vörösboros almával körítve kínálom.
Rumos-diós és mákos bejgli
Az elmaradhatatlan karácsonyi „kellék” a diós és a mákos bejgli. Örülünk, ha nem reped meg a tésztája, de ha szétreped, akkor sincs különösebb gond, úgyis elfogy! A jó bejgliben több a töltelék, mint a tészta. Egy rúdban kb. 20 deka tészta van, amihez 25 deka töltelékkel számolhatunk.
HOZZÁVALÓK
a tésztához:
2 dkg friss élesztő
2,5 dl tej
1 kg finomliszt
40 dkg sertészsír
2 tojássárgája
1 kiskanál só
1 teáskanál porcukor
a töltelékhez:
8 dl tej
1-1 kg darált dió és darált mák
40 dkg kristálycukor
1 citrom reszelt héja
1 kiskanál őrölt fahéj
3 cl rum
5 dkg mazsola
a tetejére:
2 tojás
Az élesztőt egy kevés langyos tejben feloldom. A lisztet elmorzsolom a zsiradékkal és az élesztővel, a tojássárgáját, a többi tejet, a csipetnyi sót és a porcukrot beleteszem, majd jól összegyúrom. Azután annyi részre osztom a tésztát, ahány rúd bejglit akarok készíteni (ez a mennyiség 6-8 bejglihez elég). Letakarom, és 30 percig pihentetem.
Közben elkészítem a tölteléket. Két külön lábasban felmelegítek 4-4 dl tejet. Az egyikbe a diót, a másikba a mákot keverem 20-20 deka cukorral. Mindkettőt citromhéjjal, a fahéjjal és a rummal ízesítem, a mazsolát belekeverem.
A megkelt tésztadarabokat egyenként liszttel behintett deszkán téglalap alakúra nyújtom. Négyet a diós, négyet a mákos töltelékkel megpakolok, a tészta két oldalát 1-1 centi szélesen behajtom, majd szorosan felcsavarom. A rudakat sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, a tetejét tojássárgájával lekenem, majd langyos helyen 1 órát pihentetem. Ez idő alatt szépen megkel, nem kell melegítéssel siettetni!
Másnap reggelig a rudakat a hűtőbe teszem, majd ismét lekenem, de ezúttal tojásfehérjével. Megvárom, amíg a fehérje megszárad rajta, azután a tetejét villával megszurkálom. Ez nagyon fontos, mert ha nincs hely, ahol a gőzök távozzanak, a tészta szétreped. Előmelegített 180 °C-os sütőben kb. fél óráig sütöm.
Áldott, békés, ízletes, család körben eltöltött karácsonyi ünnepeket kívánunk!
(ételfotók: BOOOK Kiadó/Körmendi Imre, kezdőkép: Pixabay)
