A házaspár, aki egész nap játszik – interjú Győri-Nádai Rékával és Győri Zoltánnal

Győri-Nádai Réka és Győri Zoltán a társasjátékozás szerelmesei. De hogy hogyan vált ez a mindennapjaik és a munkájuk részévé, arról meséljenek ők.

Tomkó Bori: Mi az eredeti szakmátok?

Győri Zoli: Én tanító szakon végeztem a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2008-ban. Dolgoztam könyvelőként, színészként, képzésszervezőként, játékbolti eladóként, önkéntes szociális munkásként… Hosszú út vezetett odáig, mire néhány évvel ezelőtt körvonalazódott bennem, hogy mint játékmester és tréner vagyok leginkább önmagam.

Győri-Nádai Réka: Csatlakozom, én is rengeteg mindent csináltam. Színháztudomány mesterszakon tettem le az MA-t, de van színész és drámapedagógus végzettségem és OKJ Családi napközi vezetői szakmám is. Sokáig dolgoztam művészeti vezetőként, majd a digitális marketing felé sodort az utam és végül 2014-ben találkoztam az Eureka Games alapító csapatával, akikkel azóta is játékosítás témakörében, kreatív szakemberként és trénerként dolgozom együtt.

 

TB: Hogyan jött az ötlet, hogy társasjátékokkal is foglalkozzatok?

Réka: Gyakorlatilag a megismerkedésünkkor, 2011-ben váltunk társasjáték rajongókká, előtte utoljára gyermekkorunkban játszottunk. Azonban mivel mindketten kíváncsi, játékos emberek vagyunk elkezdtünk megismerkedni ezzel a fantasztikus hobbival és szép lassan annyira beleszerettünk, hogy észrevétlenül a szakmánkká is vált.

Zoli: Igen, egy páros szenvedélyből nőtte ki magát nálunk a társasozás és azon kaptuk magunkat, hogy a mindennapjaink részévé vált. Egyszerre pihentető, lazító, és végtelenül feltöltő tevékenység, ami ráadásul remek kapcsolat-erősítő tulajdonságokkal rendelkezik. Végül 2017. január 31-én egy barátom bátorítására elindítottuk a „Mit Játsszunk?” -Vlogot a Youtube-on, ami eleinte főleg a társasozás humorosabb oldalát ragadta meg. Innen indultunk.

TB: Kiknek szól a Vlog?

Zoli: Elsősorban a társasjátékok világával ismerkedő felnőtteknek, akik kíváncsiak rá, hogy van-e élet a klasszikus társasjáték címeken (Monopoly-n, Hotelen, Rizikón) túl.

Réka: Igen, sajnos még mindig tartja magát itthon az a vélekedés, hogy játszani csak a gyerekek érnek rá, pedig a társasjátékozás napjainkban az egyik legmenőbb felnőtt hobbi. Hihetetlenül jó kommunikációt, koncentrációt és együttműködést fejlesztő, modern játékok vannak a boltok polcain, csak az emberek sajnos még nem ismerik őket. Hatalmas a kínálat de kevés az információ, csatornánk pedig pont ebben segíti a játékok világával ismerkedőket.

 

TB: Van Magyarországon kereslet a társasjátékokra?

Zoli: Van bizony, ráadásul hál’Istennek egyre nagyobb. Évről évre több mint 1000 friss cím jelenik meg a boltok polcain és szerencsére a felnőttek is kezdenek rákapni ennek a remek hobbinak az ízére. Szép lassan terjed a hír, hogy a társasjátékozás nem csak a gyermekek sportja, így rengeteg elmés, szórakoztató partjáték, kooperáción alapuló, taktikai vagy épp absztrakt társasjáték zárkózik fel a családi játékok mellé, mert megnőtt rájuk az igény. Számos kiadó lát fantáziát a hazai megjelenésekben is, hiszen menő lett játszani és mivel ez a tendencia nemzetközi, 5-10 év múlva várhatóan még sokkal többen játszanak majd, mint most.

Réka: Én a tágabb ismeretségi körömben is tapasztalom, hogy egyre többen kérdezgetnek: „Szívesen játszanánk valamit, mivel érdemes elkezdeni?” Ismerek olyan párokat, akik játékasztal mellett ismerték meg egymást, és a vlogunkat követők is gyakran visszajelzik, hogy örömmel vonnak be munkatársakat, barátokat, családtagokat egy-egy játékpartiba. A társasjátékozás közösségformáló ereje fantasztikus!

TB: Milyen nehézségekbe ütköztetek a Mit Játsszunk? -csatorna indulása óta?

Zoli: Ami nehézség volt, hogy pont ilyen csatorna egyáltalán nem volt Magyarországon korábban, ezért a mottónkkal (#játszaniszexi) és a társasjátékozást népszerűsítő arculatunkkal úttörőnek számítottunk. Sokat kellett tanulnunk külföldi csatornáktól, illetve a saját hibáinkból és sok kísérletezgetés, próbálkozás után tartunk ott ma, ahol tartunk. Ez a tanulás ráadásul folyamatos, nem gondolom, hogy valaha befejezzük majd.

Réka: Úgy érzem szerencsések vagyunk, mert a társasjátékozás egyszerre a hobbink és a munkánk, így a nehézségeket könnyebben fogtuk fel tanulási folyamatnak. Ebben a szakmában is nagyon sok irigy ember van, de az évek alatt mi is megtanultuk, hogy melyik kritikát érdemes megfogadnunk és mit engedjünk el a fülünk mellett.
Ami azonban a legnagyobb erőt adja, hogy együtt csináljuk a Vlogot. Ez nemcsak fizikai, de lelki értelemben is hatalmas segítség, a feladatok megosztásán túl egymást is segítjük, őszinte véleménnyel és szeretettel támogatjuk, így a Mit Játsszunk? igazi szerelemprojekt.

 

TB: A vlogolás mellett saját társasjátékotok is van. Mesélnétek róla?

Zoli: Igen, 2018 szeptemberében jelent meg az IGEN? című társasjátékunk, mely egy könnyed, beszélgetésindító, kommunikációs, ön- és társismereti társasjáték. Olykor vicces, olykor komoly eldöntendő kérdéseken keresztül szórakoztat, ahol miután a játékosok megválaszolták magukra nézve a kérdést, egyszerre megpróbálják kitalálni a többiek válaszát is. Aki ezt ügyesebben teszi meg, Ő győz.

Réka: Azt azért ne felejtsük el, hogy idén ősszel pedig érkezik az „IGEN? És…” ami ennek a játéknak a folytatása, kiegészítése, de önmagában is játszható társasjáték. Így már Zoli második játéka kerül piacra, és még jó pár áll éppen kiadás előtt. Nagy boldogság számomra, hogy végigkísérhettem ezeknek a játékoknak az elkészülését, hihetetlenül inspiráló látni, ahogy Zoli játéktervezőként elhivatottan dolgozik.

Zoli: Bele tudok feledkezni, persze. Már a tervezési folyamat közben is a játékosokat látom magam előtt, a célom hogy a tekintetüket felemeljem az asztalról, és elsősorban egymásra figyeljenek, és ne a játékszabályokra. Éppen ezért gondolkodom elsősorban könnyű szabályokkal és szórakoztató játékmenettel rendelkező játékokban.

TB: Milyen sikereket értetek el eddig a Mit Játsszunk?- Vloggal?

Réka: Tavaly 2018-ban elnyertük a Cosmopolitan Blogger Awards „Év felfedezettje” díját, ami nagyon jól esett és arra sarkallt minket, hogy még több embernek mutassuk meg a társasjátékozást, mint minőségi hobbit. De hogy őszinte legyek nem csak az interjúkat, de a nézői visszajelzéseket, kommenteket és a nekünk küldött fotót vagy levelet is egy-egy apró sikernek könyveljük el – ezek jelzik számunkra, hogy az emberek szeretik, amit csinálunk, és örömteli élményeket szereznek a játékok által.

Zoli: Lelki szempontból hatalmas nagy eredmény, hogy sokakat megismertethetünk a társasjátékozással, úgy tűnik a jókedvünk ragadósnak bizonyult. Aktív és támogató közösség épül a Facebookon, az általunk szervezett rendezvényekre több százan jönnek el, sokakhoz jut el az üzenetünk. Igyekszünk minél több játékelméleti előadást, játékmesterkedést vagy rendezvényen való részvételt is vállalni, hogy a társasjátékozás népszerűsítését ne csak videókon keresztül végezhessük.

 

TB: Mik a jövőbeli terveitek?

Zoli: Főállásban játéktervezésből és a Vlogból megélni. Jelenleg ugyanis – bár nagyon sok teendőt kér – még mindig főállás mellett csináljuk. Szeretnénk folyamatosan fejleszteni a videóink minőségén (ebben támogatnak bennünket a Patreonjaink is), és továbbra is sokszínű, szakmailag megalapozott, mégis szórakoztató tartalmat gyártani a nézőinknek.

Réka: Jó lenne, ha pár év múlva a legtermészetesebb beszédtéma lenne a villamoson, hogy előző este ki melyik társasjátékkal játszott otthon. Mi pedig addig csináljuk a Vlogot, amíg szívből és jókedvűen tudunk mesélni az általunk remeknek tartott társasjátékokról.

TB: Mivel foglalkoztok még ezen kívül a „szabadidőtökben”?

Réka: Én imádok fotózni, úgyhogy ha nem rendezek, forgatok, szöveget írok, tréningeket játékosítok, vagy social media tevékenységet folytatok, akkor a fotós vállalkozásomat építgetem. Szeretek több lábon állni és úgy érzem ez az az életforma, amit a kisfiunk mellett is kényelmesen tudunk menedzselni. Fontos számomra, hogy sok időt töltsünk hármasban, általában a délutánok a mieink, délelőtt és este dolgozunk.

Zoli: Hobbink még a mozi, nagy filmrajongók vagyunk. Mindemellett fontos szerepe van az életünkben a színháznak: nézőként is gyakran járunk, de szakmailag is sok minden oda köt, hisz Réka rendezőként dolgozik, én pedig az Itt és Most improvizációs színház tagja vagyok. Az életünk minden pontjának közös nevezője a játék.

 

Nagyon köszönöm, hogy beszélgethettem veletek, a jókedvetek és a játékszenvedélyetek valóban ragadós!

Sok siker kívánunk nektek a továbbiakban is!

Tomkó Bori

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük