A nőnap eredete

Egy rettenetes tűzvész egy New-York-i gyárban, egy fiatal nő lovaktól agyontaposva Angliában.

Több tízezer nő az utcákon, mert az embertelen körülmények a rengeteg munkaóra és kevés fizetés ellehetetlenítette számukra a létezést és a sok száz éves másodsorban állásban elértek tűréshatáruk végére.

Egy, a bevándorló munkásnőket foglalkoztató New York-i ruhagyár

embertelen körülmények között tartotta munkavállalóit, ezért ők az utcára vonultak.

1857 március 8-at mutatott ekkor a naptár.

Ekkor kezdődött elődeink harca.

A tüntetőcsoportot a rendőrök gyorsan szétoszlatták, de végre elkezdődött valami. A nők egymásból merítve erőt hallatták hangjukat.

Dolgoztak, de kevés fizetés járt a sok munkáért cserébe, ráadásul még ki is használták testileg néhányukat a főnökeik.

Nem volt szólásjoguk és a feljebbvalóik, valamint a rend őreinek brutalitása velük szemben egy időre elhallgattatta őket. Fél évszázad kellett, hogy újra próbálkozni merjenek,

ugyanúgy New Yorkban, ugyanannak a ruhagyárnak alkalmazottai, akik nem felejtették el elődeiket.

A szocializmus ekkor már bontogatta szárnyait Amerikában, így a nők ismét az utcára vonultak.

Az Amerikai Szocialista Párt a következő évben kitűzte az első nőnapot február utolsó vasárnapjára – amely 1909-ben február 28-ra esett. Persze ez kevés volt arra, hogy a nők elismerve és tisztelve érezzék magukat, ezért újra utcára vonultak még abban az évben és a következőkben is.

1911-re már Koppenhágában egy konferenciát is tartottak, amelyre 17 országból érkeztek nők. 

Történt ez azért, mert New Yorkban, a ruhagyárban egy rettenetes tűzvész miatt – ami a nem megfelelő munkakörülmények miatt tört ki – 146 nő vesztette életét.

Erre már még inkább felkapták a fejüket a világ asszonyai és megegyeztek, hogy szavazati jogért, egyenlő bánásmódért és a béke nevében felvonulnak Berlinben, Londonban, Párizsban. A világ megérett a változásra, így 1913-ban már Magyarországon is meghirdették az első megmozdulást.

A férfiak a fronton harcoltak, a nők munkájukat látták el a háború sújtotta országokban.

1917-re az orosz nők meg is elégelték a robotmunkát éhbérért, ezért sztrájkot hirdettek „kenyeret és békét” néven, amely 7 napig tartott. A káosz következtében II. Miklós cár belátta, nem tehet mást, meg kell adnia a nőknek a szavazati jogot.

Egy évvel később, miután befejeződött a háború és megalakult Magyarországon is a Polgári Mozgalom, nálunk is írásban lefektetésre került a nők szavazati joga és annak feltételei, bár a gyakorlati alkalmazás az idők és a politikai hatalmak váltakozása miatt még sokáig nem érte el végső formáját.

Akárhogy is, 1919-ben újra meghirdettek egy konferenciát a világ asszonyai és megegyeztek abban, hogy március 19-e lesz a nemzetközi nőnap időpontja.

Aztán a világ próbálta kiheverni a világháborút, de a világgazdasági válságban eluralkodott a káosz. Azért így – a két világháború között – is aktívak maradtak a nők.

1928-ban az angol, 1930-ban az amerikai nők is kiharcolták jogaikat. Majd a második világháború rávette a franciákat is, hogy megadják a nőknek azt, ami jár (1944-ben).

Persze ezek még mindig „csak” szavazati jogok voltak, s nem a jobb munkakörülmények és fizetések, valamint az egyenlő bánásmód hangjai, így az 1970-es években újabb tüntetéshullámok söpörtek végig Amerikán, majd Európán is.

Végül 1977-re eljutottunk odáig, hogy mindenhol lefektetésre került, hogy március 8-a a nemzetközi nőnap dátuma.

Ekkor megemlékezünk a nők évszázados harcáról és megköszönjük nekik, hogy kiharcolták nekünk az egyenjogúságot. Mi már nem tudjuk, milyen az, ha éhbérért kell robotolni, miközben gyermeket nevelünk és még szólásjogunk sincs.

Ezért fontos, hogy elődeinkről megemlékezzünk ezen a napon, miközben a férfiaktól csak azt szeretnénk, ha nem értenék félre a nőnap értelmét. Mert igen, egy kicsit feminista megmozdulás ez, de csak azért, hogy

emlékezzünk arra, hogy az egyenrangúság férfi és nő között

nem volt mindig ilyen egyértelmű, mint ma…

Zoé

 

Címlap:  Clara Zetkin és Rosa Luxemburg úton az SPD Kongresszusra, 1910.-ben és egy feminista poszter 1975-ből. 

One thought on “A nőnap eredete

  1. Rákosi tette kötelezővé. Hazánkban 1948 óta ünneplik a szovjettel egyező napon, addig változó volt, hogy mikor tartják.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük