Van, hogy jobb elhagyni a sárgaköves utat… Liza Minnelli nem a Keleti Boszorkány piros cipellőjében próbált szerencsét, de édesanyja karaktere így is beárnyékolta karrierjét.

A rivaldafénybe született énekesnő (1946. 03. 12-én) már kiskorában magába szippanthatta a színjátszás csínját-bínját.

Szülei Vincente Minnelli rendező, és Judy Garland nemzetközi sztár biztosították számára a
megfelelő közeget, a hollywoodi csemete pedig élt is a lehetőségekkel. Első szerepét mindössze 3
évesen kapta anyja oldalán az In The Good Old Summertime című musicalben.

„Lendületemet anyámtól, az álmaimat apámtól örököltem.”

19 évesen nyerte első Tony-díját, amit a 70- és 80-as években Emmy, Oscar és Grammy elismerések követtek. Legsikeresebb alakítását a 1972-es Broadway musical filmadaptációjában, a Kabaréban nyújtotta, Sally Bowlesként. Sokak szerint a karakter maga volt Liza: bohókás, életimádó showgirl az érzelmek hullámvasútján.

„Kopjon le, édesem,
Tudta, hogy életem
Nem egynek szentelem”

A hollywoodi környezet azonban legalább annyira károsnak bizonyult, mint amennyi előnnyel járt. Liza Minnelli már fiatalon tapasztalhatta depresszió következményeit, mikor Judy Garland 1947-ben szanatóriumba került, majd öngyilkosságot kísérelt meg.

Egész gyermekkorát beárnyékolta édesanyja alkoholizmusa és problémás magánélete, így nem meglepő, hogy felnőttként hasonló nehézségekkel kellett szembenéznie.

Egy szülő sem szeretné, hogy gyermeke a nyomdokaiba lépjen szerelmi kudarcok és drogfüggőség terén, de az élet sajnos ismételte önmagát. Anya és lánya összesen kilenc férjet fogyasztottak el. Mindkettőjüknél fellelhetőek eleve halálraítélt házasságok, homoszexuális partnerek.

„A dohányzás az egyik fő oka annak, hogy léteznek statisztikák.”

„Örököltem az alkoholizmust, de korán megtanultam, mikor kérjek segítséget.”

A történet azonban itt szerencsére nem ér véget, a színésznőnek ugyanis sikerült, ami édesanyjának nem. Talpra állt. Vagyis azokra a nagyon irigylem lábakra, amiket a Szex és New York 2 esküvői jelenetében megvillantott.

Legyőzte függőségeit, maga mögött hagyta magánéleti csalódásait, kemény munkájának és kitartásának köszönhetően felépült vírusos agyvelő-gyulladásából.

2002-ben, visszatérését ünnepelve, végül engedett a rajongók kérésének és elénekelte az Óz, a csodák csodája főcímdalát, ezzel is adózva Judy Garland emléke előtt.

Minden botrány ellenére, a mai napig szeretettel, csodálattal gondol az őt felnevelő dívára, példaképére.

Liza Minnelli sugárzó, élettel teli előadása óta sok év telt el, de életfilozófiája töretlen:

„Mindenki korosodik, de nem mindenki öregszik meg. Soha nem veszítettem el a kíváncsiságomat,
szerintem ezért maradtam fiatal.”

„Keményen meg kell dolgoznod azért, amit igazán akarsz. Csak ezek után kezdhetsz el álmodni is
róla.”

Csiszár Lilla