„El fogja rabolni a király szívét!” – Madame de Pompadour, aki tényleg a király szeretője lett

Az egyik talán legérdekesebb tény a híres király szeretőjével kapcsolatban, miszerint kilencéves korában az anyja egy jósnőhöz vitte, Madame De Lebonhoz, aki azt jósolta, hogy egyszer „elrabolja” a király szívét.

Madame de Pompadour eredeti nevén Jeanne-Antoinette Poisson, Párizsban született 1721. december 29-én. Édesanyja Madeleine de La Motte grófnő szintén a szépségéről volt ismert. Az apja François Poisson még gyerekkorában elmenekült az országból, hogy megússza az adósságok miatt kirótt halálbüntetést.

1725-ben a kislányt örökbe fogadta egy gazdag bankár, Charles François Paul Le Normant de Tournehem. Sokak szerint igazából ő volt Jeanne-Antoinette biológiai apja, aki nem mellesleg nagylelkűen fizette az oktatását is.

Úgy tartották róla, hogy páratlan szépségén kívül rendkívül művelt és intelligens volt. Nem is csoda, hiszen a legjobb oktatást kapta. A Poissy Ursuline kolostorában tanult, később pedig csak a legjobb tanárok adtak neki magánleckéket olyan területeken, mint a rajz, festés, tánc, művészet és színház. Még a zongora elődjének tekinthető klavikordon is megtanult játszani. Felnőtt korában, már a király ágyasaként pedig bőkezűen támogatta a tudományt és a művészetet is.

1741 jeles év volt az életében, ugyanis ekkor házasodott össze nevelőapja unokaöccsével, Charles-Guillaume Le Normant d’Etiolles-lal. Frigyükből két gyermek született, de sajnos rövid életűek voltak. Fia alig egyévesen, míg a lánya kilenc éves korában hunyt el.

Családi állapota lehetővé tette számára, hogy különféle, nagy jelentőségű párizsi szalonokban jelenjen meg, ahol a felvilágosodás korának olyan kiemelkedő alakjaival találkozhatott, mint amilyen Montesquieu, Charles Pinot Duclos és Voltaire volt. Később saját szalonokat hozott létre, amelyeken ugyanazok a fontos személyiségek vettek részt.

1745.február 25-én meghívást kapott egy maszkabálba, amit a király fiának házassága alkalmából rendeztek. Kurtizánként mutatták be XV. Lajosnak, aki akkor még az előző szeretőjét, Marie-Anne de Mailly-Nesle t, Châteauroux hercegnőjét gyászolta. Tavaszra viszont már ő lett a király hivatalos szeretője, aki nyáron megajándékozta Pompadour márkinője címmel és ősszel bemutatták az udvarnál is.

Kifejezetten befolyásos személy lett az udvarban, mivel hatalmat kapott a királytól, így beleszólása volt az államügyekbe és a külügyekbe is. Az 1755-ös francia–osztrák szövetség megkötését is állítólag neki köszönhetik.

Mindez akármilyen remekül is hangzik, élete nem volt éppen intrikáktól mentes. Folyamatosan a kés élén táncolt a király szíve és hatalomgyakorlás között, ugyanis az udvarban néhányan feleannyira sem voltak oda érte, mint a király.

XV. Lajos egyetlen fia, a trónörökös Lajos Ferdinánd kimondottan a grófnő ellen volt. A testvéreivel együtt féltékenyek voltak Pompadourra, mivel apjuk egyre jobban szerette a márkinőt. Állítólag az örökös fel is bérelte Madame de Pompadour unokanővérét, Elizabethet, hogy mérgezze meg az éppen akkor várandós grófnőt, aki a király gyermekével volt viselős.

Sajnos a merénylet sikeres volt olyan tekintetben, hogy Pompadour elvetélt. A királynak tudomására jutott, kik álltak a háttérben: a fiát megszidta, Elizabethet pedig börtönbe vetette.

Végül a király kedvence 1764-ben súlyosan megbetegedett és áprilisban meghalt, 42 éves korában. Már alapból egészségügyi problémákkal küzdött, mint amilyen a visszatérő hörghurut, szamárköhögés, ezeken csak tovább rontottak a mágikus erejű krémek, illetve az ólmos púder. XV. Lajos viszont végig mellette volt, amíg betegeskedett.

A király egy-kettőre kiheverte imádott szeretője halálát, amelyben nagy segítségnek bizonyult az új szeretője, Madame du Barry.

Mit hagyott hátra nekünk a csodálatos Madame de Pompadour?

A hírnevét biztosan, hiszen aki végigaludta a történelemórákat az iskolában, még az is tudja, hogy a király szeretője volt. Meg a pompadour frizurát is neki köszönhetjük és az alábbi roppant szellemes idézetet:

„A pezsgő az egyetlen bor, amit egy nő meg tud inni anélkül, hogy azt érezné magáról, csúnyának tűnik.”

Wadolowski-Balogh Orsolya

(képek: Pinterest)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük