Híres szerelmek- Hürrem és Szulejmán

Ki ne hallott volna már róluk, és szenvedélyes szerelmükről?

A híres szultán 1494-ben született, és az egyik leghatalmasabb uralkodó lett belőle. Rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy édesapja (I. Szelim) már fiatalon kormányzónak nevezte ki.

Mikor trónra lépett, hódító hadjáratokba kezdett, többek között Magyarországra is nagyon fájt a foga. 1521-re már el is foglalta Nándorfehérvárt, és sorra ostromolta – legfontosabb védelmi rendszerünket – határainkon lévő várainkat.

A francia uralkodó, I. Ferenc a Habsburgok ellen fordult, és mivel Szulejmánnak is szálka volt a szemében a Habsburg hatalom, összefogott velük. Kapóra jött neki ez a szövetség, hiszen így a francia haderőt felhasználhatta hódító hadjárataihoz. S mindeközben még Rodoszt is sikeresen megszerezte.

1526-ban sikerült fölénybe kerülnie a Habsburgokkal szemben és a mohácsi csatában győzelmet aratott. Innentől kezdve már teljes nyugalommal hatolt be Budára, és az országunk középső részét oszmán hatalmi kézbe helyezte, majd szépen sorban középről terjeszkedve keletre, és nyugatra lévő várainkat is elfoglalta.

Magyarország elfoglalása, és Erdély hűbéressége azonban nem volt neki elég, Bécs felé kacsintgatott, de sajnos be kellett látnia, hogy egyelőre félre kell tennie ezt a tervet.

Időközben a Közel-Keleten is győzedelmeskedett, Irak ellen vonult, és a Perzsa-öbölig kiterjesztette határait.

S amíg a világ meghódításán fáradozott, uralkodóként a törvényhozás, a reformálás is lefoglalta, mind a közigazgatás, mind az adózás színterein.

Hatalmas fejlődés vette kezdetét, a hódítások hatására megnyílt a törökök előtt a kereskedelem, az épületek fényűzést, pompát sugároztak, de a tanítást, művelődést is nagyon fontos feladatnak tartotta.

Alexandra Liszovszka szláv származású leány volt, úgy vélik, lengyel. Az 1520-as években tatárok lerohanták városát, és eladták rabszolgának. Így került Szulejmán háremébe.

Vidám, sugárzó természeténél fogva hamarosan a szultán kedvenc ágyasa lett, és nem kellett sok idő, amíg beleszeretett.

Hürrem – ahogyan az uralkodó elnevezte- háttérbe szorított másik két feleséget, és minden figyelmet magának követelt. Pedig a korabeli leírások szerint nem volt különösen szép, alacsony, kecses nőként jellemezték, de olyan kisugárzása volt, ami minden férfit térdre kényszerített.

A kisujjában volt minden fortély, amivel magába bolondíthatta a világuralomra törő férfit, és az udvarban hamar rengeteg irigye és rosszakarója lett emiatt. Boszorkánynak nevezték, átkozták, a nép is ellene lázadt.

Ám nem törődve ezekkel Szulejmán minden kívánságát teljesítette a nőnek, a palotát a ő kénye-kedve szerint alakíttatta át, és bizalmasává fogadta. Minden haditervét, titkos vágyát vele osztotta meg, és összes szabad másodpercét a társaságában töltötte.

A szultán hamarosan a kezét is megkérte, így szultána lett belőle. Öt gyermekkel ajándékozta meg, négy fiúval és egy lánnyal. Mivel a többi feleség igyekezett minél jobban keresztbe tenni a vidám feleségnek, hamar megtanulta, hogyan tud megmaradni az udvarban és bebiztosítani gyermekeinek helyét.

Ha kellett eltüntette az udvarból vagy megölette azokat, akik veszélyeztették megmaradásukat. Szulejmán egyik feleségének fia, Musztafa is fenyegetést jelentett, így összedugta a fejét a szultán legfőbb tanácsadójával, hogy megvádolhassák és selyemzsinórral – ahogyan akkoriban szokás volt – véget vessenek az életének.

Ibrahim pasát, a szultán egyik barátját is sikerült félreállítania az útból. Hürrem lett így egyedüli tanácsadója és jobb keze az uralkodónak.

Élete vége felé, idősebb korában már a szíve a világ felé is megnyílt, a szenvedőket, szegényeket és gyengéket kezdte el támogatni megszerzett hatalmával. Iskolát, fürdőt, mecseteket építtetett, ingyen konyhát hozott nekik létre.

Szerelmükkel sokakat feldühítettek a birodalomban, sőt, a szultán egy több száz éves hagyományt is felborított azzal, hogy feleségül vett egy rabszolgát, ugyanis ez nem volt szokás.

De annyira elvakította Hürrem iránti szerelme, hogy senki nem dacolhatott döntésével, és akárkit félreállított, ha a szeretett nő boldogságáról volt szó.

Szulejmán igen ügyes költő is volt, és nagyon sok szép érzelmes verset írt az asszonynak:

Jólétem, szerelmem, holdfényem. Legőszintébb barátom, bizalmasom én egyetlen szerelmem.
A legszebbek között a legszebb…
Tavaszom, én vidám arcú szeretetem, nappalom, kedvesem…
Édes Rózsám, az egyetlen, aki nem hoz szorongást ezen a világon…
Isztambulom, én Caramanom, én Anatóliám
Badaksám, Bagdadom és Khorasanom
Szép hajú szerelmem…
Dicséreted fogom énekelni mindig.
Egy szerelmes meggyötört szíve, Muhibbi szeme megtelt könnyel, és én boldog vagyok.

Hürrem – feltevések szerint – maláriában vesztette életét 1558-ban. Szulejmán élete végéig gyászolta, egyetlen közös lányuk, aki nagyon hasonlított a szultánára volt vigasza a szomorúságban.

Ő pedig 46 év uralkodás után, 72 évesen éppen Magyarországon lelte halálát, a szigetvári ostrom alatt.

Hürrem fáradozásai nem voltak hiábavalóak: közös fiúk, II. Szelim ült a birodalmi trónra.

Egymás mellé temették őket a Szulejmán-mecsetbe, és az uralkodó úgy rendelkezett, hogy rajtuk kívül csak egy szem leányuk nyugodhat még a dzsámiban, hogy együtt lehessenek az idők végezetéig.

Agárdi Zsóka

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük