Híres szerelmek – Báthory Erzsébet és Nádasdy Ferenc

A véreskezű. Szadista szörnyeteg. Tömeggyilkos. Drakula grófnő. Ártatlan áldozat?


Megannyi jelzővel illetik az 1560. augusztusában született arisztokrata nőt, akinek nevével egybefüggnek mára ezek a gúnynevek.

Rengeteg legenda kering róla, s bár a mai napig vitatottak ezek a történetek, mégis izgatja a fantáziánkat, hogy vajon milyen ember is lehetett ő?

Igazak az évszázados pletykák, vagy semmilyen valóságalapjuk nincs?

Nem tisztünk ezt eldönteni, de most megismerhetjük az életét.

A Báthoryak a 16. században igen nemes, nagy vagyonnal rendelkező családként voltak ismertek, mind Magyarországon, mind Erdélyben hatalmas területekkel rendelkeztek. Mindezt szándékukban is állt megtartani, ezért Erzsébetet is igyekezetek jól házasítani.

11 éves volt a lányka, amikor már kijelölték leendő férjét.

1575-ben megtartották az esküvőt, és Erzsébet a ,,Fekete Bég”-ként emlegetett Nádasdy Ferenc felesége lett: a férfi bátorságáról és vakmerőségéről volt ismert.

Ekkor még igen fiatalok voltak, a kislány mindössze 15, a vőlegény pedig 20 éves sem volt. Eme neves frigyen még II. Miksa német-római császár és a magyarok királya is megjelent.

Nádasdy Ferenc, a híres törökverő származása miatt nagy előnyökkel indult az életben.

Apja a legkiválóbb magyar politikusok egyike volt, az ország nádora (a király után a legnagyobb tisztség és hatalom a nádoré volt), és édesanyja is köztiszteletben álló asszony volt.

Ferenc 12 évesen az akkori méltóságok társaságában tudhatta magát, mint például Bocskai István vagy Balassi Bálint.

1598-ban aranysarkantyús vitézzé és lovaggá ütötték.

1601-ben, házasságkötésével a harmadik leggazdagabb báró lett. Több vár és várbirtok is tartozott hozzá, de a szíve Sárvárhoz fűzte, ott időzött többet.

Egy visszaemlékezés így szól róla:

,,A fekete bég sereget tartott a maga zsoldján, amely sűrűn csapott át a török végekre fejeket szedni. A száguldozásokat Nádasdy uram maga vezette, és ahol a hadizászlóit meghordozta, ott ámulatot keltett a mindent mérő vitézségével, és rémületet a kegyetlenségével.”

Mivel a férfinak rengeteg egyéb dolga volt, Erzsébettel nem sok ideje volt foglalkozni.

Az újdonsült feleség a csejtei kastélyukba vonult félre, amit nászajándék gyanánt kapott a hozzá tartozó 12 faluval együtt.

S bár házasságuk arra az időre, míg a férj otthon volt, felmelegedett, s hat gyermekük született, a nő 30 év alatt mégis igencsak magányos volt.

1604-ben Nádasdy Ferenc elesett a 15 éves háborúban, és az akkor 44 éves asszony elözvegyült.

Zavarodott politikai időszak volt ez: a nő magára maradt gyermekeivel, és egy még mindig tartó háborúval a nyakában.
A legendák és rémtörténetek szerint ekkor kezdődött a grófnő ámokfutása.

A szóbeszédek szerint az öregedést szerette volna elkerülni.

A legenda így szól: egy szép napon egy szolgáló fésülni kezdte a grófnő haját, ám a fésű megakadt benne, és meghúzta. Erzsébet pofon vágta a cselédet, akinek kiserkent vére a bőrére hullott, és úgy vélte látni, hogy attól azonnal megfiatalodott.

Ezután az a szóbeszéd keringett róla, hogy legyilkolta a szolgálóleányait és megfürdött a vérükben, és némelykor meg is itta azt. A legenda szerint 600 leány esett áldozatul a szépség forrását kutató nőnek.

,,Ó vér, vér, az gyenge leánykák meleg vére tart engem életben. Ha az vérük nem lenne, meghalnék minden éjszakán. Mert az éjszakák végtelenek és tele vagynak fájdalommal és az én társam messze vagyon, az pogánnyal háborúzik Moldvában és én elhervadok itt, mint az fűzfalevél, ha kiszárad az régi tó.” (Részlet Erzsébet naplójából, ami valószínűleg nem volt eredeti.) 

De vajon miért akart ilyen ellenállhatatlanul vonzó és szép lenni?

Egyes magyarázatok szerint mély szerelmet érzett Thurzó nádor iránt, és igyekezett magába bolondítani őt.

Thurzó György nádor

Mindenesetre nagy homály fedi a grófnő tetteit, vannak, akik kiállnak ártatlansága mellett, és szolgálóinak kínzását, meggyilkolását gyógyító szándékként tüntetik fel, és vannak olyanok, akik szerint a rémtetteket valóban elkövette, kegyetlen és pszichológiailag instabil volt. Meggyőző bizonyítékok azonban nem kerültek elő.

Ám mindezek ellenére a nőt bűnösnek találták, és a vádak alapján elítélték.

Thurzó György (akibe a szóbeszéd alapján szerelmes volt) indított ellene nyomozást.

Kínzókamrákat találtak holttestekkel és ketrecekbe zárt, halálra rémült fiatal lányokat. Kínvallatásokból derült ki, hogy milyen rémtetteket hajtott végre az özvegyasszony: a közeli falvakból hordatta oda a szűzlányokat, és fajtalankodott velük, majd levágta őket, és vérüket itta.

A nádor Erzsébet segítőit a várudvaron lefejeztette, máglyára vetette, majd magát a grófnőt kihallgatás nélkül, pusztán a kínok közepette elejtett vádak alapján, melyet a cselédekből szedtek ki, bűnösnek ítélte el.

A vár egy üres, dohos tornyába záratta, amelyen még ablak sem volt, csupán egy kis rés, ahol élelmet és vizet kapott.
Négy évig volt befalazva ide, beleőrülve a bezártságba.

1614 augusztusában halt meg, méltatlan körülmények között.

De ki volt ő valójában?

Magányos özvegy, aki csak a háború elől menekülő nőket akart hajlékkal és társasággal ellátni?
Vagy iskoláját azért hozta létre, hogy szüzeket csaljon oda?
Szadista, leszbikus nő, aki a fiatalsága megóvása érdekében bármire képes volt?

Nem tudjuk.

Kutatások, ellenérvek, megmaradt írásos emlékek, és több száz év távlata – mindenesetre, azt mondják, nem zörög a haraszt…

 

Agárdi Zsóka

 

A róla készült teljes film itt található. 

Az előzetes:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.