Mindent kibíró szerelem – Gyarmati Fanni, az erős asszony

Mindketten korrepetálásra szorultak matematikából, ez hozta össze őket.

Egy tanárpárhoz jártak tanulni, s Miklós eltörte a ceruzáját, csak, hogy végre megszólíthassa Fannit.

Kevés diákszerelemből lesz olyan mély kötelék, mint ami Radnóti Miklóst és Gyarmati Fannit aztán egész életére összefűzte. Pedig kapcsolatuk nem volt felhőtlen, ők is elértek egy komoly krízispontot, ahonnan csak nagyon nehezen tudtak újra felállni s az elszakadt szeretetköteléküket újrafonni.

Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született egy országgyűlési képviselő lányaként. Radnóti korán elvesztette családját, gyámja nevelte.

Fanni 14, Radnóti 17 éves volt, mikor kapcsolatuk kezdődött. A diákszerelemből felnőtt kapcsolat lett, amelyet 9 évvel később, egy augusztusi napon házasságkötésükkel koronáztak meg, miután Miklós lediplomázott a szegedi egyetemen.

Az ifjú pár Fanni fizetéséből élt, mert Radnóti alkalmi fordításokat vállalt. Főként az írásnak szentelte magát, s műveit egyből Fanni kezébe adta, aki legfőbb kritikusává vált az évek során.

Az asszony előbb gyorsírást tanított egy középiskolában, majd francia nyelvet az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Nagy szegénységben éltek, Miklósnak csak hébe-hóba jelentek meg versei,

Fanni mégis hitt benne és a tehetségében,

ezért minden áldozatot vállalt.

Hatszor lett terhes, de mivel nehéz körülmények közt éltek, a gyermekeket elvetette.

Az sem volt kedvező számukra, hogy Miklós zsidó származású volt. 1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát, ahol naplót vezetett.

Miklós írásaiban Fanni megnyugvást talált.

Még akkor is, mikor más múzsák által megihletett verseit olvasta el.

Kapcsolatuk az őszinteségre és a férfi-női egyenjogúságra épült, így Miklós nyíltan vállalta mások iránti érzéseit, vágyait neje előtt.

Azt sem tagadta, sőt türelmet kért Fannitól, mikor beleszeretett neje egyik legjobb barátnőjébe, Beck Judit festőművészbe. Az érzés viszonzásra talált, amiről persze mindenki tudott, mert Miklós egyáltalán nem bírta magát türtőztetni – ezzel megalázva Fannit.

Nyílt kapcsolatuk egyik legdurvább anekdotája, mikor Fanni meglehetősen zilált állapotban találta saját otthonukban Juditot és Miklóst. Ő pedig ahelyett, hogy patáliát rendezett volna, inkább bevonult a konyhába és megfőzte férje kedvenc ételét.

Nyelte könnyeit, de azt írta naplójába: „Ha örömet okoz Miknek, örüljön”.

Csak egy erős és szerető asszony ír ilyet, kevesen lennének erre képesek.

Háromnegyed év keserűség és felajzott élet után a házaspár végül mégis egymás mellett maradt. Miklós megunta Juditot, vagy inkább Judit őt, és hozzáment Major Tamás színművészhez.

Fanni csak nehezen fogadta vissza Miklóst a szívébe.

Mindeközben a politikai helyzet egyre csak romlott, és Radnóti újból munkatáborba került. Onnan írta neki szerelméről biztosító leveleit. Bár egyes források szerint még Juditnak is küldte onnan szerelmes verseit,

aki pedig barátként támogatta az egyre jobban kétségbeeső Fannit.

Végül a nyilasok megölték Radnótit, amit Fanni még másfél évig nem akart elhinni.

Pozsonyi úti lakásukban maradt élete végéig.

Egész életében tanított és gondozta Radnóti hagyatékát, majd 2014 február 15-én, 101 évesen távozott az élők sorából.

A 99 éves Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, pesti lakásában, 2012. szeptember 4-én.
MTI Fotó: Kallos Bea

Halála után jelent meg naplója, amely pontos képet mutat érzéseiről

és Radnótihoz fűződő kapcsolatáról.

Beck Judit egyetlen hangfelvétele, amelyben Radnótival való kapcsolatáról beszél, szintén csak Fanni halála után jelenhetett meg, a festőnő kérésére.

Gyarmati Fanni három nemzedéket okított anélkül, hogy beszélt volna diákjainak Radnóti Miklóssal való kapcsolatáról.

Alakját, szerelemük mélységét őrzik Radnóti versei és kettejük naplója,

amelyből az utókor újra és újra tanulhat.

Zoé

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.