Művészet, családi titkok, szerelmi bonyodalmak – Sissel-Jo Gazan legújabb regényét, a Tintagombát ajánljuk

„Karina Korsgaard körzeti orvos az aarhusi Sankt Olufs Gadén fekvő rendelőjében meredt maga elé. Nem tudott mit kezdeni az információval, amelyet nem sokkal korábban kapott az aarhusi egyetemi kórház klinikai farmakológiai laboratóriumától.”

“Múlt pénteken teljesen váratlanul egy nő esett be hozzá kora délután, pontosan akkor, amikor az utolsó betege kilépett az ajtón, és titkárnőjével, Ullával már zárni készültek.”(7.) – így indítja vaskos és sokrétű regényét Sissel-Jo Gazan. A krimi-szerű bevezetés után éles váltás következik, majd az olvasó alaposabban megismerkedik a Tintagomba cselekményével. A cím és a kötetborító telitalálat, tűpontosan egymásba fonódnak; összhang és precíz munka egyvelege jellemzi.

A Tintagomba 2017-ben jelent meg külföldön, hazánkban pedig idén debütált a Jaffa Kiadó gondozásában. És vajon mégis mitől különleges a kötet? Az első és legfontosabb, amit mindenképp kiemelnék: a művészet. A regény atmoszféráját a művészet sajátos világa járja át, és a sorok között nem mindennapi karakterek és sorsaik bontakoznak ki. A főszereplő, Rosa, aki a dániai Aarhusban nő fel a nyolcvanas években. Hippik, graffitisek és illegális házfoglalók között nevelkedik, és ez jelentősen hat rá. Minél inkább halad a történet, Rosa pedig serdülőkorba lép, ő maga is elkezd érdeklődni a művészet iránt – főként a street art világa kedves számára. Mindezek lavinaként indítják el az eseményeket, a szálak egyre inkább összekuszálódnak. A történet sűrűjében kiderül, ki is az a Tintagomba, és szó esik a családi titkokról, főként Rosa biológiai édesapját illetően. Az igazság utat tör magának.

Kiemelten fontos megemlíteni, hogy a regény mottójául egy Martin Luther King-idézet szolgál: „Nem az a kérdés, hogy szélsőségesek leszünk-e, hanem az, hogy miféle szélsőséget képviselünk. A szeretetben leszünk szélsőségesek, vagy a gyűlöletben? Az igazságtalanság megőrzése érdekében leszünk szélsőségesek, vagy az igazságosság kiterjesztése érdekében?”  És ez a „szélsőség” voltaképpen az egész kötetet jellemzi; legyen szó politikáról, művészetről vagy érzelmekről. Vékony a határvonal, a karakterek ki akarnak teljesedni, vágynak rá, miként arra is, hogy a társadalom elfogadja őket. A szerző nem bízza a véletlenre: olyan szituációkba helyezi a karaktereit, melyekben helyt kell állniuk, és ez korántsem egyszerű feladat.

A fiatal dán írónőt, Sissel-Jo Gazan-t a The Guardian a skandináv noir/krimi egyik legfontosabb képviselőjének nevezte. Nem meglepő ezen kijelentés, hiszen a szerző ügyesen és magabiztosan bánik a szerteágazó cselekményszálakkal (is). A Tintagombában megjelenő hippik, graffitisek, a gombák és kapitalizmus elleni küzdelem, a street art, a családi titkok, a szerelmi bonyodalmak, és még sok más lebilincselően izgalmas szál akad a regényben, amelyekért vétek lenne kihagyni ezt a különleges kötetet.

A Tintagomba a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg, Sulyok Viktória fordításában.

Eötvös Natália

(képek: a szerző tulajdona)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük