,,Sokkal könnyebb az emberekből sírást kiváltani, mint megnevettetni őket.” – Vivien Leigh

Vivien Leigh két legismertebb szerepében szinte önmagát játszotta.

Fél életében ugyanis mániákus depressziós volt, így Scarlett O’ Hara és Blancha DuBois szerepe is szinte neki lett megírva.

Nem véletlen, hogy legendásan híres volt arról, milyen nehéz vele együtt dolgozni. Nem tehetett róla: a bipoláris zavarnak is nevezett betegség kezelése akkor még a sokkterápiában merült ki.

Az alacsony, fekete hajú, kék szemű szépség élete 1913. november 5-én kezdődött, Indiában.

Édesapját, az indiai lovasság tisztjét házasságát követően osztották be Dardzsilingbe. Vivian Mary Hartley ott töltötte élete első hét évét. Anyja egészen pici korától kezdve igyekezett vele az irodalmat megszerettetni, így Lewis Caroll és Kipling meséit olvasta fel neki esténként.

Három évesen már anyja amatőr színtársulatában is szerepelt.

Hét évesen Londonba küldték, egy katolikus intézetbe. Ott találkozott Maureen O’ Sulivannal (a későbbi Tarzan filmek Jane-jével), akivel életre szóló barátságot kötött. Neki árulta el bizalmasan azt is, hogy az álma az, hogy színésznő legyen.

19 évesen férjhez ment egy nála 13 évvel idősebb ügyvédhez, Herbert Leigh Holmannhoz.

A férj a „színházi népséget” nem állhatta,

így Vivien felhagyott színészi ambícióival.

1933-ban megszülte lányukat, Susanne-t. Végül mégsem bírt „csak” anya és feleség lenni, s elvállalt egy apró szerepet a ‘Things are looking up’ című filmben.

1935-ben a ‘Mask of Virtue’ című darabban óriási sikert aratott a színpadon. Sándor Korda is látta őt, és szerződést ajánlott neki.

Laurence Olivier is e darabban látta meg őt először. A bemutató után hátrament gratulálni neki, s kettejük közt ezután barátság szövődött.

Két évvel később, első közös filmjük forgatása alatt csapott át barátságuk szerelembe,

miközben mindketten házasok voltak még.

Ekkor olvasta Vivien az Elfújta a szél című könyvet is, s egy újságírónak azt mondta: „Kiosztottam magamnak Scarlett O’ Hara szerepét, de Olivier nem való Rhett Buttler szerepére.”

A következő évben gyerekkori barátnője és Lionell Barrymore oldalán érte el első amerikai filmsikerét. Az Oxfordi diák kasszasiker lett.

Vivien és Laurence

Az Elfújta a szél szereplőválogatása két évig tartott.

Több, mint ezer jelentkezőt hallgattak meg csak Scarlett szerepére, majd végül Katharine Hepburn kapta meg a szerepet. Vivient is meghívták Olivierrel arra a helyszínre, ahol a nagy raktár felgyújtásának jelenetét forgatták.

Mikor besétált a lángoló díszletbe, George Cukor már tudta, rosszul döntött:

neki Vivien kell.

Ezen az sem változtatott, hogy Cukort Victor Fleming váltotta a rendezői székben. A forgatás Vivien számára sok nehézséggel járt: míg ő Hollywoodban dolgozott, Olivier távol volt tőle, és ezt nehezen viselte.

Heti hét napban zajlott a forgatás, reggeltől estig. Eleinte Clarke Gable-lel is voltak gondjai. Nem bírta Gable dohánytól bűzlő szájszagát (miközben ő is naponta négy doboz cigarettát szívott), aztán mégis jóbarátok lettek. Viszont az Ashley Wilkes-t alakító Leslie Howarddal nem tudott összebarátkozni, így a vele közös érzelmes jelentek eljátszása végig nagy gondot okozott számára.

Vivien és Clarke Gable

A film óriási siker lett, tíz Oscart bezsebelt.

Vivien is megkapta érte a maga Oscar díját.

Ráadásul a férje és Olivier felesége is beleegyezett a válásba, így végre hivatalosan is egy párt alkothattak. Házasságuknak csak két tanúja volt: Katharine Hepburn és Garrison Kanin. Igaz, hogy ezért Vivien lányát, Susanne-t apja gondjaira bízta. Volt férjével egész életére barátságban maradt.

1944-ben tuberkulózist állapítottak meg nála.

Mikor a következő évben Olivierrel a Caesar és Kleopátrát forgatták, már terhes volt – azonban elvetélt, s emiatt súlyos depresszióba esett.

Néha annyira elvesztette a kontrollt önmaga felett, hogy férjét kezdte ütlegelni, aztán a földre vetette magát és ott zokogott, majd másnapra nem emlékezett az egészből semmire. Vagy ha igen, akkor szégyenkezett a viselkedése miatt.

Olivier hamarosan ráeszmélt, hogy nejének segítségre van szüksége. Két év alatt Vivien képes volt annyira összeszedni magát, hogy újra színpadon játszhasson.

1947-ben kezdett játszani A vágy villamosa című Tenesse Williams darabban,

amelynek rendezője Olivier lett.

A felkavaró és tabukat döntögető darab először óriási botrányt kavart. Később mégis filmre vitték, s ebben Vivien mellett Marlon Brando játszott. A filmben olyan megrázó dolgokról volt szó, mint a nemi erőszak és a promiszkuitás, ez pedig Vivien állapotára újabb csapásként hatott.

 

1953-ban Noel Coward egy darabjában játszott sikerrel, mikor újra állapotos lett. Néhány hét múlva ismét elvetélt, amit újabb, súlyos depresszióban töltött hónapok követtek.

5 évvel később Olivier és közte megszakadt a kapcsolat. Olvier egy ifjú színésznő oldalán talált rá a boldogságra, míg Vivien is továbblépett, Jack Merivale színésszel.

Utolsó évtizedét nagy színházi sikerek övezték.

Megkapta a Tony díjat és Ausztráliában, Új-Zélandon tett körutazásai alkalmával is jól fogadták a színpadon. 1967-ben ismét Angliában játszott egy darabban. Tuberkulózisa miatt egy időre le kellett állnia a próbákkal, de néhány hét alatt felgyógyult.

Ugyanez év július 8-án éjjel, mikor párja hazaért a színházból, a fürdőszoba padlóján találta őt holtan. Tüdeje megtelt folyadékkal, sajnos már nem lehetett rajta segíteni.

Zoé

kép

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.