Tegyük rendbe: október 31. Halloween, november 1. Mindenszentek, november 2. Halottak napja

 

Az világos, hogy a Halloween az angolszász országokból átvett ünnep, amit van, aki tart és akad, aki nem.

De mi van a Halottak napja – Mindenszentek dologgal?

Kissé a feledés homályába vész, hogy e kettő sem esik egybe.

Igazából a november 1-én megtartott katolikus Mindenszentek főünnepét követő nap, november 2-a a Halottak napja, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Mivel azonban ezen a napon manapság dolgozunk, így mindenki többnyire akkor megy ki a temetőkbe, amikor tud: ez pedig sokszor pont az a másodikához legközelebbi nap, amikor nem kell munkába mennünk.

A Mindenszentek (Mindenszentek napja) a 3. századtól fogva létezik és a katolikusok számára hivatalosan is az üdvözült lelkek napja a 14. század óta. A nap vége a halottak estéje: számos helyen még ma is él a szokás, hogy a harangok akár órákon át is szólnak az elvesztett szeretteinkre való emlékezésül.

A Halloween jelentése ugyanígy ,,Minden Szent Estje” (All Hallows Eve), de ez a Mindenszenteket megelőző napra, vagyis október 31. éjjelére esik. Ilyenkor pogány eredetű ünneplés veszi kezdetét, melynek alapja a kelta boszorkányok és kísértetek október 31-ei ünnepe, a Samhain. Emellett a druida halálisten egykori kultusza és az ezt övező hitvilág, mely szerint a gonosz szellemek ezen az egy éjen visszatérnek az élőkhöz. Az anglikán egyház külön halottak napját nem tart számon ünnepként, ugyanakkor egyre gyakrabban emlékeznek meg erről a napról.

A dolgot kicsit tovább bonyolítja, hogy 1517-ben pont október 31-én akasztotta Luther Márton a wittenbergi templomra vitaindító 95 tételét, mely a protestáns reformáció alapjává vált s melynek központi témája a megtérés, a bűnbocsánat, a búcsúcédula-árusítás gyakorlata és az evangélium fontosságának hangsúlyozása. Emiatt a protestánsok ekkor hagyományosan nem gyújtottak gyertyát, csupán a Reformáció emléknapján (melynek dátuma emiatt szintén október 31.) látogattak el a temetőkbe.

Így eredetileg a Halottak napja csak katolikus, míg a Reformáció emléknapja csak protestáns ünnep. Ugyanakkor napjainkra több református felekezet és az unitáriusok, evangélikusok is elismerték a Halottak napját hivatalos ünnepüknek. Az evangélikusok emellett a Mindenszentek ünnepét is megtartják. 

Az ortodox keresztény hitűek számára a Halottak napja a pünkösd előtti szombaton is megtartható ünnep.

Halottak napján hazánkban hagyományosan a krizantém az a virág, melyet szeretteink sírjára viszünk mikor ellátogatunk a temetőkbe, hogy gyertyát gyújtsunk emlékezetükre.

A temetőlátogatás mindenki számára szívfájdító, mély érzéseket kiváltó esemény, de ezen a napon sajnálatos módon magasabb a különböző balesetek száma is. Így, bár figyelmünk e napon befelé fordul, érdemes fokozottan odafigyelni a közúti biztonságunkra is. Főként a temetők környékén megnövekedett forgalomban történhetnek sérülések vagy akár az esti órákban a temetőkben, sötétedés után, de a meglazult sírkövek is okozhatnak balesetet ilyenkor. A mécseseket érdemes a koszorúktól, egyéb tárgyaktól biztonságos távolra helyezni és a töklámpásokat sem őrizetlenül hagyni.

Mindenkinek békés, nyugodt emlékezést kívánunk.

 

forrás forrás 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük