„Van érzés, ami örökké megmarad, de csak a művészet segítségével rögzíthető.” – Szabó Magda

Sok éven át kerültem Szabó Magda műveit.

Az Abigél olyan mély nyomott hagyott bennem, annyi negatív érzést okozott, hogy képtelen voltam másik könyvét a kezembe venni.

Akkor még nem tudtam, hogy Gina alakja szándékosan volt úgy megrajzolva, hogy ellenszenvet érezzek iránta. Fel kellett nőnöm, hogy belássam, csak a legjobb írók képesek arra, hogy egy karakter ilyen feledhetetlenül bennem ragadjon.

Szabó Magda sosem titkolta, hogy sokban hasonlított gyermekként Ginára.

Az 1917. október 5-én született lány sok szempontból rendhagyó neveltetésben részesült, ami nyomott is hagyott rajta. Már csak azért is, mert felmenői közt középszerű írók, plébánosok is megtalálhatóak. Apja kultúrtanácsosként dolgozott Debrecenben, anyja pedig egy elvált asszony volt, aki valaha zongoraművésznek készült.

A kislányt édesapja, három éves korától  latin és görög mitológiára tanította. Ebből kifolyólag Magda 7 éves korára már folyékonyan beszélt latinul. Anyja a magyar irodalom nagyjaival, és saját meséivel kápráztatta el.

Ha ő nem lett volna, sosem születik meg Tündér Lala, vagy Bárány Boldizsár.

A szülők védték Magdát a valóságtól, a haláltól, így például a János vitézt is úgy ismerte meg, hogy Juliska nem hal meg benne.

Aztán Magda iskolába került, ahol az öntörvényű lány sokszor ütközött össze tanáraival.

Latin tudásával lenyűgözött mindenkit, de a Bibliát saját elképzelései szerint írta át, ami miatt ki lett tessékelve a hittanórákról. Később ezt a csorbát kijavította, de akkor meg azzal okozott felháborodást, hogy átírta a cserkészindulót, s önmagát a cserkészetre alkalmatlannak találta.

Nem tudta, mert senki nem árulta el neki, hogy a cserkészet tulajdonképpen készülődés Trianon megtorlására. Tudatlansága miatt, lett néhány ellensége a tanári karban, de azért maradtak pártfogói is.

Ilyen volt, a Magda tehetségét hamar felismerő Korondy tanár úr is, aki valaha Benedek Elek munkatársa volt.

Az élénk képzeletű, és rendkívüli képességekkel felruházott lányt szárnyai alá vette, s ennek köszönhetően Magda már alsósként díjat nyert írásával. Latin tanára is kiemelte őt a többiek közül, és órákat adatott vele diáktársainak.

Kivételes képességeit – utolsó évesként, az érettségi mellett –  országos irodalmi, és műfordítói versenyek első díjaival bizonyította.

Latin, német és francia nyelvtudással vágott neki az életnek.

1935-ben Bécsbe utazott, ahol szembesült a háborúra készülő Európával és a nácik első térhódításával. Szeptemberben hazament, elkezdte egyetemi tanulmányait magyar-latin szakon, a Debreceni Egyetemen, amit aztán Summa cum laudéval végzett el. Tanítani kezdett, először a helyi református iskolában, majd Hódmezővásárhelyen.

A háború alatt hazatért, és családjával maradt.

Egy véletlennek köszönhetően találkozott egy volt osztálytársával, aki az újraalakuló kormány államtitkára lett. Neki köszönhetően, Magda a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett dolgozni. Bekerült az Újhold-körbe is (a Nyugat utódjába) ahol Nemes Nagy Ágnessel barátságot kötött, s találkozott élete szerelmével, a szintén író Szobotka Tiborral.

“…ez az a lány, akit feleségül kell venni, és én vagyok az az ember, aki nem óhajt nősülni.” – írta a naplójába Szobotka.

 Aztán 1948. júniusában mégiscsak feleségül vette az írónőt.

Közben az országban egyre gyűlt a feszültség.

Magda verseket írt, majd 1949-ben Baumgarten-díjat kapott, amit még aznap visszavettek tőle, és az állásából is elbocsátották. 

Talán ennek a félresikerült díjazásnak köszönhetjük, hogy Szabó Magdát regényíróként is megismerhettük, és nem csak költőnőként. Annyi bizonyos, hogy csak 1958-tól kezdhetett újra publikálni, ekkor már regény és drámaíróként mutatkozott be, hiszen négy regényt írt a fióknak, csendre ítélt éveiben.

Első két regénye, a Freskó majd Az őz hozták meg számára a népszerűséget, és elindult a világhírnév felé is, Engl Géza osztrák feleségének jóvoltából, aki, miután a Freskót elolvasta, egy innsbrucki kiadó figyelmébe ajánlotta.

Abban a pillanatban, ahogy megjelent a regény németül, óriási siker lett. Az innsbrucki kiadó már ekkor, a magyarokat megelőzve, egész életművére szerződést íratott alá a szerzőnővel.

Innentől kezdve Magda sorra ontotta magából a regényeket. Jött az Abigél, az Ókút, a Régimódi történet Összesen 57 önálló kötete jelent meg.


Öröme azonban nem lehetett teljes, mert magánélete válságba került. Szeretett férje, Szobotka Tibor betegséggel küzdött, s végül 1982-ben agyvérzésben elhunyt. Ekkor írta meg Magda élete legnehezebb könyvét, a Liber Mortist, vagyis a halottas könyvet, amit csak halála után 2011-ben adtak ki.

Majd miután kiírta fájdalmát, elkezdett azon dolgozni, hogy férje az írók között elfoglalja méltó helyét, így elkészült a Megmaradt Szobotkának című könyve is.

1985 -1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt, és zsinati világi alelnökeként tevékenykedett.

1987-ben jelent meg Az ajtó című könyve, amit több, mint 40 nyelvre fordítottak le.

Szabó Magda világhírű lett, amin őszintén csodálkozott,

hiszen ő mindig csak magyarokról írt, magyaroknak.

Aztán megbékélt sorsával, és 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja lett.

Számos elismerést tudhatott magáénak: 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták, majd 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli díszdoktora lett. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényéért.

Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. És mindezek mellett Debrecen városának díszpolgára.

2002-ben jelent meg a Für Elise című könyve, amely közelebb hozza hozzánk Magdát kislányként és kamaszként. Az eredetileg két részes regénynek készülő könyv második része sosem jelent meg, sokunk bánatára.

2007-ben a kilencvenedik születésnapja után egy hónappal, november 19-én, olvasás közben örökre elszenderült.

2015-ben Az ajtó című könyvével felkerült a New York Times listáján, a top 10-be.

Szabó Magda, magyar íróink közül, a világon a legnépszerűbb.

Megelőzte Márai Sándort és Kertész Imrét.

Szabó István rendezésében elkészült Az ajtó című könyvének filmváltozata is.

Magda néni filmvásznon, könyvben és az olvasók szívében él tovább, örökké.

Zoé

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.