,,Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” – Kodály Zoltán születésnapja van

Ma 136 éve született Kodály Zoltán.


Sokan nőttünk fel úgy, hogy a tanterem faláról az ő, fekete-fehér portréja nézett ránk minden áldott nap.

A magyar kultúra ápolásának fontosságát az ő szavaival is tanították nekünk, s ezek lettek azok a mondatok, melyek örökre belevésődtek generációnk emlékeibe.

,,Mondd meg nekem, mit dalolsz,

megmondom, ki vagy.”

Mert amit egy bizonyos kor előtt tapasztal az ember, az vele marad, bárhova vetődjön későbbi élete során.

Kodály az 1930-as években

Kodály Zoltán (kép)

Kodály 1882. december 16-án, Kecskeméten született. Édesapja vasúti állomásfőnök, édesanyja egy vendéglős lánya volt, de mindketten játszottak hangszeren. 

Érdekes egybeesés, hogy Ludwig Van Beethoven német zeneszerző születésének dátuma is ezen a napon lehetett, 1770. december 16-án, ma éppen 248 éve.  Annyi bizonyos, hogy keresztelése a következő napon történt. 

Az ifjú Kodály már fiatalon megtanult játszani négy hangszeren, majd a jeles érettségi után egyszerre végezte a bölcsészkar magyar-német szakát és a Zeneakadémia zeneszerző tanszakát – itt később, szintén nagyon fiatalon tanárnak kérték fel. 

Doktorijának témája a magyar népdal strófaszerkezete volt, mintegy előjeleként későbbi munkásságának. 

A magyar népdal iránti érdeklődésében osztozott barátja, Bartók Béla is, akivel a magyar falvakat felkeresve gyűjtötték a magyar népdalokat. Közösen elkészített népdalgyűjteményük 1906-ban került kiadásra. 

Kodály számára az első, látványos hazai elismerést a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára készített Psalmus Hungaricus című műve hozta meg.

Később a Háry János és a Székelyfonó című daljátékai, gyermekkarok számára, illetve  magyar költők verseire írt kórusművei, népnevelő tevékenysége, A magyar népzene című írása, négy kötetes pedagógiai műve, és a zenepedagógia terén elért eredményei egyaránt növelték megbecsültségét.  

Nevéhez fűződik a napjainkban is oly sokszor hallott és világszerte alkalmazott Kodály-módszer. Többek közt a szolmizálást is ő fejlesztette ki. Módszere segíti az érzékelést, a motorikus képességeket és a gondolatok megformálását. Javítja a zenei intonációt, fejleszti a ritmusérzéket, támogatja más készségek, így az írás-olvasás és a matematikai készségek működését is.

A hazai népművészet széles körben való megismertetésében játszott hatalmas szerepe vitathatatlan.

A háromszoros Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző és népdalgyűjtő 1967. március 6-án hunyt el.

 

,,Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

 

,,A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.

Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.”

 

,,Pár hangnyi dallamok,

mintha kőbe vésve állták volna századok viharát.”

 

,,A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő.

Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”

 

,,Teljes lelki élet zene nélkül nincs.

Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

 

,,Életed útját magad választod.

Válassz hát úgy, ha egyszer elindulsz, nincs már visszaút!”

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.