Napi vers

“öltönyt öltött hazugságok
adnak félelmet és álmot
könnyes kínban könnyed mosoly
múltra fátylat borít a kor”

Haász János: elővár

nyakig gombolt nagykabátban
vaksin ködlő néma táj van
tunyaságban csupa kétely
én nem látszom te nem érzel

állomáson álnok álmok
követnek míg körbejárok
melegedni hideg fémben
elhinni azt hogy jól éltem

megérteni ezt a helyet
út ha útra sosem enged
feszültséggel teli terek
villanypózna ahogy remeg

metró alatt csupa sín van
emberekkel zsúfolt kínban
ajtót zárnak gépi kezek
frissíteni nincs szoftvered

fotocellás nyomógombok
jósnő aki sose boldog
feltörekvő nemzedékek
alig látnak alig élnek

öltönyt öltött hazugságok
adnak félelmet és álmot
könnyes kínban könnyed mosoly
múltra fátylat borít a kor

ha mindennek két vége van
minden két irányba rohan
felszállni az első hévre
előváros ez a vége

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük