Napi vers

“Se oszlop, se tér, se kupola,
csak te
vagy,
voltál.
De már nem leszel.
Senki. Soha.”

Haász János: Hagymakupola

Mint egy hagyma,
addig szeded le héjaid,
hogy ott már csak a semmi.

Patikamérlegre teszed a lelked:
karácsonyod egy grincs, ami nincs.
Töltött poharadban
üreslik az élet.

Te voltál a gerinc,
tartóoszlopa egy soha fel nem épült
templomnak,
ami a tervrajzokon,
meg kell hagyni,
ígéretesen nézett ki.

Mint gyerekkorodban az, ami majd húsz év múlva talán.
Mint húsz év után az, ami húsz éve talán.

Most se oszlop, se tér, se kupola.
Csak egy gonosz isten,
aki talán megkegyelmez a bűnért,
amit beléd teremtett.
Se oszlop, se tér, se kupola,
csak te
vagy,
voltál.
De már nem leszel.
Senki. Soha.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük