Napi vers

“S ha sírtam is, elbújva – az 
nekem volt fájdalom; 
s oly édesen szakad a könny: 
könnyít a kínomon. ” 

Johann Wolfgang Goethe : Könnyek vigasza

Mért vagy oly szomorú, mikor 
itt mindenki nevet ? 
Valld csak be: sírtál, biztosan; 
mutatja a szemed. 

S ha sírtam is, elbújva – az 
nekem volt fájdalom; 
s oly édesen szakad a könny: 
könnyít a kínomon. 

Barátok vidám köre hív, 
ne vesd meg a szívét, 
s ha vesztettél, közöld velünk, 
mi az a veszteség. 

Ti mulattok, s nem sejtitek, 
engem, szegényt, mi bánt. 
Nem veszteséget siratok, 
csak egy, csak egy – hiányt. 

Akkor meg rázd föl magadat ! 
Fiatal vagy. A te 
korodnak van még mersze és 
küzdeni ereje. 

Azt megszerezni nem tudom, 
ahhoz kevés vagyok. 
Úgy ragyog, és oly messze, mint 
fönt az a csillag ott. 

Csillagra nem vágyunk. Ha szép, 
hát örülünk neki, 
s a derűs éjben jólesik 
rá föltekinteni. 

Tekintek én rá, napra-nap 
s ez minden gyönyöröm; 
de éjeim hadd sírjam át, 
míg jólesik a könny.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük