Napi vers

,,Érzem, ahogy szorong, hallom, ha sír.
Csuklunk, ajaj, vajon ki emleget kit?
Én ettelek meg, mondja, s elhiszem.
Aztán nevet. Röhögjük szét a semmit!”

Karafiáth Orsolya: Bestiárium: Egymás

 

Megettem egy hülyegyereket, hülye lettem.
Jó hülyének lenni? Jó bizony!
Hogy ugratott, hogy mart, folyton kikezdett.
Most bent van, végre én froclizhatom!

Beárulna? Kinek? A hangját elnyelem!
Megrúgna? Bolyhokba vagy vérbe botlik.
Haha! Hülyegyerek! Ezt jól bebuktad.
Mostantól én mondom meg, merre meddig.

Rosszal kezdtél, na, seggfej, erre lépj! 
Mi van? Nem hallom. Ordíts hangosabban!
Mint egykor én, tudod. Az tetszett, mi?
Gyerünk, vakarcs! Nehogy hiába mondjam!

Érzem, ahogy szorong, hallom, ha sír.
Csuklunk, ajaj, vajon ki emleget kit?
Én ettelek meg, mondja, s elhiszem.
Aztán nevet. Röhögjük szét a semmit!

De jó nevetni! Élni, élni: jó!
De jók vagyunk! Két jóllakott kacag!
Megeszlek újra, kishülyém, kiált fel.
És végül még egyszer belém harap.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük