Napi vers

“Vágytól, örömtől, bútól nyugton
Állok itt egymagam az úton.” 

Tersánszky Józsi JenőÁllok itt egymagam az úton

Hallod-e végzet, titok, élet, lélek,
Nincs alakod, amiben féllek!

Remény, szerencse, szerelem,
Becézz, vagy fordulj ellenem.

Felemel kezed, letörhet, megölhet,
Nem kérek, nem kérdek tetőled.

Ezer arcod harag, jóság, gúnyt ölthet,
Nem járok szűkölve előtted.

Nem firtatom mi csaló, mi igaz,
Nem fáj, mi fáj, nem vigasz a vigasz.

Vágytól, örömtől, bútól nyugton
Állok itt egymagam az úton.

Azt sem tudom magamról hol van,
Egy-é velem, vagy szétoszoltam.

Nem eszmélek rá őrjítőn magamra,
Rémülettől szíven ragadva.

Magam a semmi, magam a csönd,
Égi végtelen, földi göröngy.

Süket fülem, szememen hályog,
Ó fáradtság! te boldog, áldott…

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük