Durván kihasználod a barátságom, kaktuszmalac!

Amikor valaki arra kér, hogy meséljek magamról, mindig zavarba jövök. Mert mit lehet mondani?

Most csak udvariasságból kérdezte, vagy komolyan belevághatok?

Közhelyes legyen, vagy tényleg rám kíváncsi? És még ilyenkor is csak sorolni tudnám azokat a jellemzőket, ami én vagyok. Még a hashtag is beleférhetne.

Bicikli, csillámpóni, gyümölcs, paradicsom, orrspray, szemüveg, könyvek, konyhatündér, fussgazellafuss, energiaital (na jó, lehet kávé is) és sün.

Afrikai fehérhasú törpesün.

Tüskebundával borított hátú kisállat.

Igen, ilyenem van nekem!

A tüskebökinek nincs neve, vagyis hagyományos értelemben vett, cuki, tündibündi neve. Egyszerűen csak Sünilánynak hívjuk.

A süniotthon egy nagy műanyag edény, de nem is ez a lényeg.

A fontos, az a halom leamortizált törölköző, puha takaró és a bújózsák, amiben bújócskázni, túrni, elveszni, hemperegni lehet. De persze szóba jöhet a fürdőköpenyem zsebe és a pizsamanadrágom szára. Azok pont ugyanolyan jó helyek.

Mindehhez hozzájöhet a bújócső, ami lényegében csak a struccpolitika gyakorlására jó.

Beledugja a fejét és azt hiszi, hogy rejtve van a világ elől.

Ennél egy kicsit nagyobb a sünpopsija.

Éjszakai állatról beszélünk, tehát sötétedéskor kezdik meg a mindennapi rutinjukat: a sünkalandokat és a sünügyek intézését.

Fontos számukra a sünsport: a futókerékben lefutja az 5-6 km-t az apró lábaival. Igazi sportoló lévén a fehérjedús étkezést preferálja, lisztkukac, gyászbogárlárva, szárított fehérhal. Persze, szívesen fogyaszt marhalábszár pörköltet, rántott pontybőrt, húslevesben főtt csirkenyakat vagy borjúmájkrémet… Tehát minden olyat, ami abszolút megtalálható a természetes élőhelyén.

Innentől kezdve pedig szeretném a képzetünkben lévő aranyos képet elhessegetni,

ahol a sün a hátán viszi az almát.

Savas gyümölcs, nem eszi meg, illetve

az én sünöm biztosan nem egy vegetáriánus fajta.

És ha már a tévhiteknél vagyunk, vannak azok a cuki youtube videók, pancsoló sünökkel. Na ez meg pláne nem sündolog! Utálják a vizet és komoly hiszti keretében ennek hangot is tudnak adni.

Ennél nagyobb lázadás már csak a sünköröm vágásánál jelentkezik, ahol komoly harcok árán lehet a 20 kis körmöt lecsattogtatni.

Utána jön a csőben duzzogás.

Vagy széthajigálja a rongyait.

Vagy csak egyenletesen puffog összegömbölyödve.

De egyértelműen a tudtunkra adja, hogy ez most neki nem igazán tetszett.

Lehet, hogy süni és téli álmot kéne aludnia, de nem. Nem is szabad neki. Tappancs- és nóziellenőrzés van. Ha hideg, akkor kell futnia egy kört a szobában, illetve kap még egy puha takarót. Persze, lehet kapni fűtőelemeket, vagy akár padlófűtéses sünlakot is, de azért ez nem a királylány képző! Így is túléltünk már egy telet.

A kapcsolatunk bizalmi alapú. Vannak sünszabályok, amelyek betartandók. A műanyag edénye nem fedett és minden nehézség nélkül ki tud mászni belőle… vagy kibukfencezni… vagy kiesni… de mindenképpen ki tud jutni.

Azonban nem teszi, ha betartom a sünszabályokat. Legyen finom vacsora, pihe-puha alvóhely és futókerék.

Na, én egyszer elvettem a kerekét, mert nem tudtam aludni, olyan hangosan futott.

Ő úgy gondolta, hogy megkeresi

és megszökött.

Éjszaka arra felébredni, hogy a szomszéd szobából neszezést hallasz és az első gondolatod az, hogy a betörő hogy a fenébe mászott fel a hetedikre… Tanulság: a sünszabályokat be kell tartani!

Aztán van a rengeteg játékos és vicces sünvideó. 

A sünilány nem játékos.

Sőt, egyenesen antiszociális (tisztára, mint a gazdája!).

Szereti a sünügyeit egyedül intézni, magának való. Néha azért egy toka- vagy egy pocaksimi belefér, de csak, ha olyan hangulatban van. Így fogadtam el. Tiszteletben tartjuk egymás magánszféráját.

Persze, volt kézhez szoktatás, szaglászik, szuszog, puffog, gömbölyödik, illetve a nyálát felhabozva kicsavarodik és a hátára keni. Ez nála a szagok memorizálása. Persze, nagylány, de azért megnyugtató, hogy ha idegen helyre kerül, vagy vendégek jönnek, akkor az ,,anyjához”, vagyis hozzám bújik először, ott látja a biztos menedéket.

Mondanám, hogy szeret… De csak tőlem jön a kaja. Ezt tudja.

A játékossághoz visszakanyarodva, a sünilány egy kockás plédet szeret nyúzni,

cibálni, harapni, nyálazni, belebújni, harcolni vele.

A probléma csak a méretekkel van.

A pléd nagy és nehéz, a sün kicsi és pehelykönnyű. De a harcot sosem adná fel! 

Mi pedig hatalmasakat kacagunk rajta.

A sünnevelés olyan, mint a gyereknevelés. Nálunk is megvolt az alomra nevelés, tehát a sünvécébe intézte a dolgát, így tiszta maradt a helye.

Ez volt kiskorában. Majd megerősödött a gerince és megkaphatta a futókerekét. Azóta sz@rik a rendszerre! Átvitt és szó szerinti értelmezésben is. Bokros sünügyei intézése közepette, na meg sünkalandban van, hogy ott vécézik, ahol éppen rájön.

Megdorgálni? Ugyan!

Egy mondatot szoktam csak eldörmögni az orrom alatt:

Durván kihasználod a barátságom,

kaktuszmalac!

Kirizs Kornélia

 

A cikkben szereplő képek a szerző tulajdonát képezik. Borítókép: unsplash

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.