Laza Anyu a tizenharmadik és egyben utolsó a #zanyatípusok sorában.

(Ezek a karakterek – bár megtörtént események alapján kerültek megformálásra – karikatúrák. Mindegyikből van mindannyiunkban egy kicsi. Ha túl komolyan veszed magad, kérlek, ne olvasgass. )

A Laza Anyu

– Fiam, ha levered azt a vázát, akkor én meg téged!

– Persze, Judit néni, leszek SZMK elnök, kirándulásszervező, meg amit csak akar, de nagyon kéne egy viharlámpa, hogy „oda” fel tudjam akasztani… Hagy ne mondjam meg konkrétan…

– Oké, kisfiam, most, hogy beleestél abba az árokba, tudod, hogy szívem szerint belelöknélek újra?

Mondja Laza Anyu – és tök mindegy, ki van jelen,

vele megtelik a tér, egyből pezseg az élet, amiről majd beszélni lehet,

esetleg jól megbotránkozni, attól függően, hogy te ki vagy.

Laza Anyu, ha akar, rágyújt a kijelölt helyen, és mentolosat mosolyog utána. Ha akar, iszik egy pohár sört, mondjuk a majálison és nyitott szájjal böffent, ha jön a bubi. Nem fog semmilyen konvenciónak megfelelni, ha nem akar.

Persze ettől még simán megcsinál mindent, ami ésszerűen elvárható, feladatokat is vállal pluszban a suliban. De nem mosolyog negédesen és maximum a fagyit nyalja.

Képes és kész önmagán sírva röhögni, ha elkövet egy baklövést

és csípőből tüzelni, ha úgy hozza a sors.

– Miért nincs ezen a gyereken ilyenkor már sapka?
– Ezek szerint magán ekkor már volt, és mire ment vele? Most idegeneknek szól be az utcán -hasonló kommentjeitől totálisan paff emberek maradnak a nyomában, amerre jár…

De persze, ő sem tökéletes.

Legnagyobb hibája, hogy gyerekének a barátja és nem a szülője kíván lenni,

így a jövőben borítékolható, hogy a kamasza majd egy hátbaveréssel és

„Mizu’ mutter?” kérdéssel üdvözli találkozáskor.

De előrerohantam az idő sodrában, most még csak fagyizni mennek a környék monopolhelyzetű fagyizójába, ahol a világ legpikírtebb tulajdonosa a kiszolgálószemélyzet is egyben.

Laza Anyu gyereke már előre görbíti a száját, mert a csúnya néni mindig úgy néz rá, vagy olyat szól be, hogy ő majd elsírja magát. És most is!

Na de ekkor már anyukájánál is elszakad a cérna:
– Árulja már el nekem kedves Hölgyem, hogy a francba tud évek óta, nonstop menstruálni?? – és a kis Laza mosolyog…

Még soha ilyen finom nem volt a csokifagyi. 

Legéndi Adrienn