A legszebb nap az életemben

Augusztus 15. A legszebb nap az életemben. 19 évvel ezelőtt ezen az estén a béka brekegéstől és a szúnyog zümmögéstől hangos folyóparton váltunk eggyé testileg és lelkileg.

Élénken él az emlékezetemben a nagy beszélgetések hangja, a forró érintéseid bizsergése a bőrömön. Nem vágytunk másra, csak egymásra, szívünket egy közös aranykalitkába zárva meneteltünk határozottan, csendben, de egymás kezét fogva a jövőnkbe. Mélyen egymás szemében nézve mondtuk ki a forró augusztusi napon az örökkön örökkét és felhők fölött puha léptekkel járva támogattuk egymást a mindennapokban.
Ott voltam melletted mikor elsüllyedtél a lelked legmélyebb bugyraiban, amikor fejjel lefelé ugrottál, eszeveszetten rohantam a kötéllel, amely visszahúz az életbe. Nem akartalak elveszíteni téged, a legfontosabb embert az életemben, akinek tiszta szívből ígértem: jóban, rosszban.
19 évvel ezen csodálatos nap után, amikor én járom be a poklok poklát, mint akit rakétából lőttek ki…

zuhanok… Te nem vagy itt velem.

Nem akarsz itt lenni! Az örökkön örökkét tudatosan kitörölve mással folytatod az éjszakákon át tartó nagy beszélgetéseket, érintéseid más bőrén bizsereg.

Mert döntöttél…

Minden hozzám fűződő emléket mélyre bezártál szíved elhagyott csücskébe és nem akarsz többé emlékezni.
Én viszont virágszirmokkal körbezárva őrzöm szívem egy kiemelt szegletében, nem csak ennek a napnak, hanem az egész együtt töltött életünk minden percét.
Hiszen ez a nap volt eddigi életem legszebb napja…
Ökrös Zsuzsanna
(kezdőkép: unsplash)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük