Add a kezed…

Kérlek, add ide a kezed.

Hadd vezesselek keresztül a napsugarakon, az álomösvényen, az úton, ahol kettőnknek jó.

Ahol bizonyos, hogy mosolyra fakadunk, a könnyek messze elkerülnek.

Ahol a szívünk majd a másikért kalapál…

Ahol az érintés rendkívüli, és nem csak futó kielégülés. Ahol a lelkeink is szeretkeznek egymással.

Had vezesselek el oda, ahol megpihenünk, ahol nem kell másnak lenni, mint akik vagyunk.

Ahol te vagy, meg én vagyok,

és ez pont elég.

Agárdi Zsóka
http://agardizsoka.cafeblog.hu/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.