You are currently viewing Amikor már csak a múltban él a kapcsolat

Amikor már csak a múltban él a kapcsolat

Két ember között a legnagyobb távolság a büszkeség. A büszkeség és az ego.

Tudom, hogy minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek és persze tudom azt is, hogy idővel elmúlik a szerelem, az izzás és az izgalom, a helyére pedig jön valami más. Jobb esetben!

Mert mi van, ha helyette nem jön semmi?

Akkor elmúlnak az érzések, mert egyszerűen csak kiélik magukat? Elmúlnak maguktól, ok nélkül, spontán, anélkül, hogy mi ezt észrevennénk vagy akarnánk. És akkor jön egy pont, amikor ott állunk értetlenül, elbizonytalanodva, azon kapva magunkat, hogy riadtan kapaszkodnánk vissza az elmúlt életünk érzéseibe, de ott már nincs semmi. Semmi, ami élne! 

Ez az elhidegülés első pillanata.

Az a pillanat, amikor férj és feleség lélekben örökre elszakadnak egymástól. A magányosan töltött napok, pedig szépen lassan kioltják bennünk a vágy tüzét… és a tűz, melyet nem éleszt semmi öröm, semmi reménység, kialszik a maga meddő lobogásában.

Urban Mara

(kezdőkép: pixabay)

Tetszett? Oszd meg mással is!

Ehhez a bejegyzéshez egy hozzászólás érkezett.

  1. Kis Alexa

    Férj és feleség tovább élnek a hazug házasságukban, mert a nő maga mellett akarja tudni a férjét, de mellette szeretőt tart… És játsszák a hazug, képmutató színházukat, hogy ők milyen boldogok…

Vélemény, hozzászólás?